Panaszkezelési szabályzat

Tisztelt Vásárló!

ha Ön üzletünkben természetes személyként (B2C) vásárol termékeket vagy szolgáltatásokat, Önre az e dokumentum alábbi A. részében foglalt Panaszkezelési szabályzat vonatkozik,

ha Ön üzletünkben jogi személyként (B2B) vásárol termékeket vagy szolgáltatásokat, Önre az e dokumentum alábbi B. részében foglalt Panaszkezelési szabályzat vonatkozik.

A. RÉSZ – PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT (B2C)

A fogyasztóvédelemről és egyes törvények módosításáról szóló 108/2024 Z. z. sz. törvény, valamint a 40/1964 Zb. sz. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Občiansky zákonník) alapján

1 A kereskedő elérhetőségei:

1.1 Cégnév: Moissury, s. r. o.

1.2 Székhely: Maková ulica 7, Rovinka, 900 41, Szlovák Köztársaság

1.3 Cégazonosító szám (IČO): 551 28 696

1.4 E-mail: info@moissury.com

1.5 Telefon: +421 911 415 363

2 Egyes fogalmak meghatározása

2.1 Kereskedő az a személy, aki a fogyasztói szerződéssel, az abból eredő kötelezettséggel vagy a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében jár el, ideértve a nevében vagy javára eljáró más személy útján történő eljárást is.

2.2 Fogyasztó az a természetes személy, aki a fogyasztói szerződéssel, az abból eredő kötelezettséggel vagy a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körén kívül jár el.

2.3 Termék minden ingó dolog; terméknek minősül a korlátozott mennyiségben vagy meghatározott mennyiségben értékesítésre kínált villamos energia, víz vagy gáz, továbbá az a tárgyi adathordozó is, amely kizárólag digitális tartalom hordozójaként szolgál, különösen CD, DVD, USB-kulcs és memóriakártya,

2.4 Szolgáltatás minden olyan tevékenység vagy teljesítés, amelyet a fogyasztónak kínálnak vagy nyújtanak, ideértve a digitális szolgáltatást és a külön jogszabályok által szabályozott, szakmai kamarák vagy más közigazgatási szervek – például a fogyasztóvédelmi felügyeleti hatóságok – felügyelete vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységeket is,

2.5 Áru a termék, a szolgáltatás, a digitális tartalom, az ingatlan, a nem korlátozott mennyiségben vagy nem meghatározott mennyiségben értékesítésre kínált villamos energia, víz vagy gáz, a hőenergia, valamint a jogok és kötelezettségek,

2.6 Online piactér üzemeltetője az a személy, aki online piacteret üzemeltet és bocsát a fogyasztók rendelkezésére, ideértve a nevében vagy javára eljáró más személy útján történő eljárást is,

2.7 Tartós adathordozó minden olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a kereskedő számára a neki címzett információk olyan módon történő tárolását, hogy azok az információ céljának megfelelő ideig hozzáférhetők legyenek, és a tárolt információk változatlan formában megjeleníthetők és a jövőben felhasználhatók legyenek, különösen a papír, az e-mail, az USB-kulcs, a CD, a DVD, a memóriakártya és a számítógép merevlemeze,

2.8 Eladási ár:

2.8.1 az áru egy egységére vagy meghatározott mennyiségére vonatkozó, általános forgalmi adót és minden egyéb adót tartalmazó végső ár,

2.8.2 határozatlan időre kötött szerződés vagy havi elszámolási időszakkal rendelkező előfizetéses szerződés esetén a havi összes költség,

2.8.3 határozatlan időre kötött szerződés vagy nem havi elszámolási időszakkal rendelkező előfizetéses szerződés esetén az elszámolási időszakra eső összes költség,

2.9 Egységár a termék egy kilogrammjára, literére, méterére, négyzetméterére, köbméterére vagy a termékek értékesítése során gyakran és szokásosan használt más mennyiségi egységére vonatkozó, általános forgalmi adót és egyéb adókat tartalmazó végső ár,

2.10 Kimérésre értékesített termék az a termék, amely nincs előre csomagolva, és amelyet a fogyasztó jelenlétében mérnek vagy mérlegelnek ki,

2.11 Kereskedelmi gyakorlat a kereskedő olyan magatartása, mulasztása, eljárása vagy kijelentése, illetve kereskedelmi kommunikációja, ideértve a reklámot és a marketinget is, amely közvetlenül kapcsolódik az áru fogyasztó részére történő népszerűsítéséhez, kínálásához, értékesítéséhez, szállításához vagy nyújtásához,

2.12 Szakmai gondosság az a különleges szakértelem és gondosság, amely a kereskedőtől a fogyasztóval szemben ésszerűen elvárható, és amely megfelel a kereskedő tevékenységi területén alkalmazott tisztességes piaci gyakorlatnak vagy a jóhiszeműség általános elvének,

2.13 Magatartási kódex az olyan megállapodás vagy szabályrendszer, amely azon kereskedő magatartását szabályozza, aki vállalta, hogy egy vagy több meghatározott kereskedelmi gyakorlat vagy üzleti ágazat tekintetében betartja azt, és amelyet nem törvény, más jogszabály, illetve közhatalmi szerv határozata vagy intézkedése ír elő,

2.14 Fogyasztói szervezet a fogyasztóvédelem céljából alapított vagy létrehozott jogi személy.

3 Általános feltételek

3.1 Jelen Panaszkezelési szabályzat a www.moissury.com e-shopon keresztül történő termékvásárlásra vonatkozik.

3.2 Jelen Panaszkezelési szabályzat célja, hogy a fogyasztót (a Polgári Törvénykönyv 52. § (4) bekezdése szerinti meghatározás értelmében) tájékoztassa a hibákért való felelősségből eredő jogok (a továbbiakban: "panasz" vagy "szavatossági igény") érvényesítésének feltételeiről és módjáról, ideértve azt is, hol nyújtható be a panasz, valamint a jótállási javítások elvégzéséről,

3.3 A fogyasztóvédelmi törvény 5. § (1) bekezdés f)–h) pontjával összhangban jelen Panaszkezelési szabályzatot a kereskedő www.moissury.com weboldalán tesszük közzé; a kereskedő termékeit kizárólag az e-shopon keresztül értékesíti, és nem rendelkezik fizikai üzlethelyiséggel. Az adásvételi szerződés megkötésével jelen Panaszkezelési szabályzat a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses dokumentáció részévé válik. Ha a kereskedő Szerződési Feltételei és jelen Panaszkezelési szabályzat ellentmondanak egymásnak, a panaszokkal kapcsolatos kérdésekben jelen Panaszkezelési szabályzat az irányadó. Ha jelen Panaszkezelési szabályzat A. része valamely rendelkezésre (§) a jogszabály megnevezése nélkül hivatkozik, az a 40/1964 Zb. sz. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezése; a 10. cikkben a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 391/2015 Z. z. sz. törvényre, a B. részben pedig az 513/1991 Zb. sz. törvényre, a Kereskedelmi Törvénykönyvre utal.

3.4 A jótállási szervizt az üzemeltető biztosítja.

3.5 A panasszal érintett terméket a kereskedő címére kell megküldeni; javasoljuk, hogy a terméket ajánlott csomagként küldje.

3.6 Kérjük, a panasszal érintett terméket ne utánvéttel küldje; az ilyen küldeményeket nem tudjuk átvenni.

3.7 A panaszkezelési folyamat meggyorsítása érdekében javasoljuk, hogy a csomaghoz csatolja a kitöltött panaszbejelentő lapot, amely jelen Panaszkezelési szabályzat 2. számú mellékletét képezi; annak használata nem kötelező.

3.8 Megállapodás szerinti követelmények – az eladott dolog különösen akkor felel meg a megállapodás szerinti követelményeknek, ha:

3.8.1 megfelel a szerződésben meghatározott leírásnak, típusnak, mennyiségnek és minőségnek,

3.8.2 alkalmas arra a különleges célra, amelyről a vevő legkésőbb a szerződés megkötésekor tájékoztatta az eladót, és amelyet az eladó elfogadott,

3.8.3 rendelkezik a szerződésben meghatározott azon képességgel, hogy rendeltetésére tekintettel ellássa funkcióit (a továbbiakban: "funkcionalitás"),

3.8.4 rendelkezik a szerződésben meghatározott azon képességgel, hogy az eladott dolog, a hardver vagy a szoftver módosítása nélkül működjön olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú dolgot rendszerint használják (a továbbiakban: "kompatibilitás"), valamint a szerződésben meghatározott azon képességgel, hogy olyan hardverrel vagy szoftverrel is működjön, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú dolgot rendszerint használják (a továbbiakban: "interoperabilitás"),

3.8.5 rendelkezik a szerződésben meghatározott egyéb tulajdonságokkal,

3.8.6 a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal együtt kerül leszállításra,

3.8.7 a szerződésben meghatározott használati útmutatóval, ideértve az összeszerelési és üzembe helyezési útmutatót is, együtt kerül leszállításra, és

3.8.8 digitális elemeket tartalmazó dolog esetén a szerződésben meghatározott frissítésekkel együtt kerül szolgáltatásra.

3.9 Általános követelmények – az eladott dolog akkor felel meg az általános követelményeknek, ha:

3.9.1 alkalmas minden olyan célra, amelyre az azonos típusú dolgot rendszerint használják, figyelembe véve különösen a jogszabályokat, a műszaki szabványokat, illetve műszaki szabványok hiányában az adott ágazatra alkalmazandó magatartási kódexeket,

3.9.2 megfelel annak a mintának vagy modellnek a leírásának és minőségének, amelyet az eladó a szerződés megkötése előtt a vevő rendelkezésére bocsátott,

3.9.3 olyan tartozékokkal, csomagolással és útmutatókkal, ideértve az összeszerelési és üzembe helyezési útmutatót is, együtt kerül leszállításra, amelyeket a vevő ésszerűen elvárhat, és

3.9.4 olyan mennyiségben és minőségben, valamint olyan tulajdonságokkal, ideértve a funkcionalitást, a kompatibilitást, a biztonságot és azt a képességet, hogy szokásos használat mellett megőrizze funkcionalitását és teljesítményét (a továbbiakban: "tartósság"), kerül leszállításra, amelyek az azonos típusú dolog esetében szokásosak, és amelyeket a vevő az eladott dolog jellegére tekintettel, valamint az eladó vagy az ügyleti lánc más szereplője, ideértve a gyártót is, által vagy nevében – különösen a reklámban vagy a címkén – tett nyilvános kijelentések figyelembevételével ésszerűen elvárhat; gyártó a dolog előállítója, a dolognak harmadik országból az Európai Unió piacára importálója, vagy más olyan személy, aki magát a dolgon nevének, védjegyének vagy más megkülönböztető jelzésének feltüntetésével gyártóként tünteti fel.

3.10 Az eladót nem köti a nyilvános kijelentés, ha alapos okból nem tudott és nem is tudhatott a nyilvános kijelentésről, ha a nyilvános kijelentést a szerződés megkötéséig ugyanolyan vagy hasonló módon helyesbítették, ahogyan azt megtették, vagy ha a nyilvános kijelentés nem befolyásolhatta a vevő szerződéskötési döntését; e tények bizonyítása az eladót terheli.

3.11 Az eladó biztosítja, hogy a vevőt tájékoztassák a frissítésekről, ideértve a biztonsági frissítéseket is, és hogy a vevő megkapja azokat a frissítéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a digitális elemeket tartalmazó eladott dolog megfeleljen a 615. § szerinti követelményeknek.

3.12 Ha a szerződés alapján a digitális tartalmat egyszeri alkalommal kell szolgáltatni, vagy a digitális szolgáltatást egyszeri alkalommal kell nyújtani, a 3.11. pont szerinti időtartam az az időtartam, amely alatt a vevő a dolog és a digitális elemek típusára és rendeltetésére, valamint a szerződéskötés jellegére és körülményeire tekintettel ésszerűen elvárhatja, hogy az eladott dolog megfeleljen a 615. § szerinti követelményeknek.

3.13 Ha a szerződés alapján a digitális tartalmat folyamatosan, meghatározott időtartamon keresztül kell szolgáltatni, vagy a digitális szolgáltatást folyamatosan, meghatározott időtartamon keresztül kell nyújtani, a 3.11. pont szerinti időtartam ez a megállapodott időtartam, de legalább a digitális elemeket tartalmazó dolog leszállításától számított két év.

3.14 Az eladott dologra vonatkozó követelmények

3.14.1 Az eladott dolognak meg kell felelnie a megállapodás szerinti követelményeknek (616. §) és az általános követelményeknek (617. §). Digitális elemeket tartalmazó dolog esetén a digitális tartalomnak és a digitális szolgáltatásnak is meg kell felelnie a megállapodás szerinti követelményeknek és az általános követelményeknek, függetlenül attól, hogy azokat az eladó vagy más személy szolgáltatja, illetve nyújtja.

3.14.2 A dolognak nem kell megfelelnie az általános követelményeknek, ha az eladó a szerződés megkötésekor kifejezetten tájékoztatta a vevőt arról, hogy a dolog valamely tulajdonsága nem felel meg az általános követelményeknek, és a vevő ezt az eltérést kifejezetten és külön elfogadta.

4 A panasz benyújtásának joga

4.1 Ha a megvásárolt terméken hiba jelentkezik, a fogyasztó jogosult a hibát a fogyasztói adásvételi szerződésnek való meg nem felelés miatt panasz (szavatossági igény) útján érvényesíteni.

4.2 A hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítésekor a fogyasztó köteles bemutatni a vásárlást igazoló bizonylatot, vagy más, kétséget kizáró módon igazolni, hogy a terméket a kereskedőtől vásárolta.

4.3 A fogyasztó továbbá köteles bemutatni az eredeti jótállási jegyet, ha a jogszabályban meghatározott jótállás terjedelmét meghaladó jótállásból eredő jogot érvényesít.

4.4 A fogyasztó köteles a termékkel együtt átadni az eladott termék tartozékait is, és olyan termék esetén, amelynek használata során a vásárló személyes fiókot hozott létre vagy jelszót állított be, a vevő köteles eltávolítani az eszköz tartalmához való hozzáférés jelszavas korlátozását, egyidejűleg az ilyen fiókot megszüntetni, és az érintett eszközt eredeti állapotába visszaállítani.

4.5 A panaszban a fogyasztó különösen elérhetőségeit, a termék azonosítását és a hiba leírását tünteti fel; ehhez felhasználható a panaszbejelentő lap (2. számú melléklet). A panaszban megadott személyes adatokat a panasz elintézése céljából az Adatvédelmi tájékoztatóval összhangban kezeljük; a személyes adatok kezeléséhez nem szükséges hozzájárulás.

4.6 A panasz megfelelő elbírálásához a panasszal érintett terméknek tisztának, hiánytalannak és a higiéniai előírásoknak vagy a higiénia általános elveinek megfelelőnek kell lennie.

4.7 A termék használata során a fogyasztó köteles az általánosan ismert szabályokon túlmenően betartani a jótállási jegyben vagy a használati útmutatóban meghatározott használati feltételeket, a terméket természetes élettartamának megfelelően használni és ápolni, továbbá ha a termék plombával van ellátva, a plombát nem sértheti meg.

4.8 A hiba bejelentésétől a javítás elvégzéséig terjedő idő nem számít bele a jótállási időbe. A jótállásra kötelezett köteles a fogyasztónak igazolást kiadni arról, hogy a jogot mikor érvényesítette, valamint a javítás elvégzéséről és annak időtartamáról.

4.9 Kijavítható hiba esetén a fogyasztó követelheti annak ingyenes kijavítását. A kereskedő a hibát megfelelő határidőn belül kijavítja. Megfelelő határidőn azt a legrövidebb időt kell érteni, amely a kereskedőnek a dolog jellegére, valamint a hiba jellegére és súlyosságára tekintettel a hiba megítéléséhez és a dolog kijavításához vagy kicseréléséhez szükséges.

4.10 Olyan kijavíthatatlan hiba esetén, amely megakadályozza, hogy a dolgot hibátlan dologként rendeltetésszerűen használni lehessen, a fogyasztó jogosult elállni a szerződéstől. Ugyanez a jog illeti meg a jogszerzőt kijavítható hibák esetén is, ha a hibának a javítást követő ismételt előfordulása vagy a hibák nagyobb száma miatt a dolog nem használható rendeltetésszerűen.

4.11 Olyan kijavíthatatlan hiba esetén, amely nem akadályozza a dolog rendeltetésszerű használatát, a fogyasztó megfelelő árleszállításra jogosult.

4.12 A fogyasztó akkor is jogosult elállni a szerződéstől, ha a kereskedő kifejezetten biztosította a fogyasztót arról, hogy a dolog bizonyos tulajdonságokkal, különösen a fogyasztó által kikötött tulajdonságokkal rendelkezik, vagy hogy a dolog hibátlan, és ez a biztosítás valótlannak bizonyul.

4.13 A hibákért való felelősségből eredő jogokat az egyes kötelezettségek tekintetében jogszabály eltérően szabályozhatja, vagy a felek eltérően állapodhatnak meg.

4.14 A hibákért való felelősségből eredő igényt az általános elévülési időn (101. §) belül kell bíróság előtt érvényesíteni, amely azon a napon kezdődik, amelyen a fogyasztó a hibát a kereskedőnek bejelentette.

4.15 Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó a hibákért való felelősségből eredő jogokat (a hiba bejelentése nélkül is) érvényesítheti, az elévülési idő a teljesítés napján kezdődik. Folyamatos teljesítés esetén az elévülési idő a hiba (meghibásodás) megnyilvánulásának napján kezdődik, és nem jár le korábban, mint a teljesítés megszűnését követő két hónap elteltével.

4.16 A fogyasztó jogosult a kereskedőtől azoknak a költségeknek a megtérítésére, amelyek a kereskedő felelősségi körébe tartozó hiba bejelentésével, valamint a hibáért való felelősségből eredő jogok érvényesítésével összefüggésben ésszerűen merültek fel.

4.17 A fogyasztó a hibákért való felelősségből eredő jogokat csak akkor érvényesítheti, ha a hibát a kereskedőnek indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a dolog átvételétől számított 24 hónapon belül bejelentette. Ha a hibát e határidőn belül nem jelentik be, a hibákért való felelősségből eredő jogok megszűnnek.

4.18 Ha a kereskedő a termék megvásárlásakor az eladott termékkel együtt további terméket kínál a fogyasztónak ingyenesen, ajándékként, a fogyasztó döntésén múlik, hogy elfogadja-e a felkínált ajándékot.

4.19 Az ajándék azonban nem eladott termék, ezért a kereskedő nem felel annak esetleges hibáiért.

4.19.1 ha azonban a kereskedő tud az ajándék esetleges hibáiról, köteles azokra a fogyasztó figyelmét az ajándék felkínálásakor felhívni,

4.19.2 ha az ajándéknak olyan hibái vannak, amelyekről a kereskedő a fogyasztót nem tájékoztatta, a fogyasztó jogosult azt visszaadni,

4.19.3 ha a fogyasztó jogot szerez az adásvételi szerződéstől való elállásra (a vételár visszatérítésére), a fogyasztó köteles visszaadni a kereskedőnek mindent, amit a szerződés alapján kapott, valamint mindent, amit az adásvételi szerződéstől függő szerződésként megkötött ajándékozási szerződés alapján kapott, azaz az ajándékként kapott terméket is.

5 A panasz benyújtásának helye

5.1 A fogyasztó az eladott dolog hibáját távközlő eszköz útján (pl. e-mailben az info@moissury.com címre) vagy írásban a kereskedő székhelyének címére, illetve más olyan címre jelentheti be, amelyről a kereskedő a fogyasztót a szerződés megkötésekor vagy azt követően tájékoztatta, vagy más olyan személynél, akiről a kereskedő a fogyasztót a szerződés megkötése vagy a megrendelés elküldése előtt tájékoztatta.

5.2 A fogyasztó a panaszt személyesen, postán vagy online, e-mailben / az eladó weboldalán található űrlapon keresztül nyújthatja be a jelen Panaszkezelési szabályzatban megadott elérhetőségeken.

5.3 Ha a jótállási jegy a javítás elvégzésére kijelölt vállalkozást tüntet fel, amely a társaság telephelyén vagy a fogyasztóhoz közelebb eső helyen található, és a fogyasztó nem kíván elállni a fogyasztói adásvételi szerződéstől és a vételár visszatérítését kérni, a fogyasztó a javításhoz való jogát a javítás elvégzésére kijelölt vállalkozásnál érvényesíti. Ezzel a fogyasztó a jótállásból eredő jogát érvényesítette.

5.4 A hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítéséhez (panaszhoz) minden esetben elegendő a vásárlást igazoló bizonylat (pl. a számla). A vásárlást igazoló bizonylat bemutatása a panasz céljára akkor is elegendő, ha jótállási jegyet állítottak ki, de a fogyasztó azt elvesztette. Ilyen esetben a panaszt el kell fogadni, és a termékre 24 hónapos jótállás vonatkozik, de nem hosszabb, még akkor sem, ha az elveszett jótállási jegyben ilyen hosszabb jótállási idő szerepelhetett.

5.5 Ha a vevő a hibát olyan postai küldeménnyel jelentette be, amelynek átvételét az eladó megtagadta, a küldemény a megtagadás napján kézbesítettnek minősül.

5.6 A kereskedő a hiba vevő általi bejelentését követően indokolatlan késedelem nélkül írásos visszaigazolást ad a vevőnek a hiba bejelentéséről. A hiba bejelentéséről szóló visszaigazolásban az eladó feltünteti azt a határidőt, amelyen belül a hibát az 507. § (1) bekezdésével összhangban megszünteti. Az előző mondat szerint közölt határidő nem lehet hosszabb a hiba bejelentésének napjától számított 30 napnál, kivéve, ha hosszabb határidőt az eladó befolyásán kívül eső objektív ok indokol.

5.7 A hiba bejelentéséről szóló írásos visszaigazolás a panaszbejelentő lap másolata. Ha a fogyasztó a panaszt távközlő eszköz útján nyújtotta be, a kereskedő köteles a panasz visszaigazolását indokolatlan késedelem nélkül e-mailben kézbesíteni a fogyasztónak, ha a kereskedő ismeri az e-mail-címet.

5.8 A kereskedő a panasz elintézéséről írásos dokumentumot állít ki, amely a "panasz elintézése" rovattal kitöltött panaszbejelentő lap másolata, vagy a panasz elintézéséről szóló írásos értesítést tartalmazó levél. Az írásos dokumentum kiegészítő értesítéseként a kereskedő a fogyasztónak a panasz elintézésére vonatkozó információkat tartalmazó SMS-üzenetet küldhet annak elküldéséről szóló írásos visszaigazolással, vagy – ha rendelkezésre áll – e-mailt.

5.9 Ha a kereskedő a hibákért való felelősséget elutasítja, az elutasítás okairól írásban értesíti a vevőt. Ha a vevő az eladó hibáért való felelősségét akkreditált személy, feljogosított személy vagy kijelölt személy által kiállított szakértői véleménnyel vagy szakmai állásfoglalással igazolja, a vevő a hibát ismételten bejelentheti, és az eladó a hibáért való felelősséget nem utasíthatja el; a hiba ismételt bejelentésére a 621. § (3) bekezdése nem alkalmazandó. A fogyasztónak a szakértői véleménnyel és a szakmai állásfoglalással kapcsolatos költségeire az 509. § (2) bekezdése alkalmazandó.

5.10 Ha az eladó a szerződés megkötése előtt, vagy ha a szerződés a fogyasztó megrendelése alapján jön létre, a megrendelés elküldése előtt tájékoztatta a vevőt arról, hogy a hibák más személynél is bejelenthetők, e személy cselekményei vagy mulasztásai a hibákért való felelősség szempontjából a kereskedő cselekményeinek vagy mulasztásainak minősülnek.

6 A kereskedő felelőssége

6.1 Az eladott dolog hibái – az eladott dolog akkor hibás, ha nem felel meg a 6.2. pont szerinti követelményeknek, vagy ha használatát harmadik személy jogai, ideértve a szellemi tulajdonjogokat is, megakadályozzák vagy korlátozzák,

6.2 Az eladott dolog különösen akkor felel meg a megállapodás szerinti követelményeknek, ha:

6.2.1 megfelel a szerződésben meghatározott leírásnak, típusnak, mennyiségnek és minőségnek,

6.2.2 alkalmas arra a különleges célra, amelyről a vevő legkésőbb a szerződés megkötésekor tájékoztatta az eladót, és amelyet az eladó elfogadott,

6.2.3 rendelkezik a szerződésben meghatározott azon képességgel, hogy rendeltetésére tekintettel ellássa funkcióit,

6.2.4 rendelkezik a szerződésben meghatározott azon képességgel, hogy az eladott dolog, a hardver vagy a szoftver módosítása nélkül működjön olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú dolgot rendszerint használják (a továbbiakban: "kompatibilitás"), valamint a szerződésben meghatározott azon képességgel, hogy olyan hardverrel vagy szoftverrel is működjön, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú dolgot rendszerint használják (a továbbiakban: "interoperabilitás"),

6.2.5 rendelkezik a szerződésben meghatározott egyéb tulajdonságokkal,

6.2.6 a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal együtt kerül leszállításra,

6.2.7 a szerződésben meghatározott használati útmutatóval, ideértve az összeszerelési és üzembe helyezési útmutatót is, együtt kerül leszállításra, és

6.2.8 digitális elemeket tartalmazó dolog esetén a szerződésben meghatározott frissítésekkel együtt kerül szolgáltatásra

6.3 A hibákért való felelősség – az eladó felel minden olyan hibáért, amely az eladott dologban annak leszállításakor megvan, és amely a dolog leszállításától számított két éven belül megnyilvánul.

6.4 Ha a vásárlás tárgya olyan digitális elemeket tartalmazó dolog, amelyhez a digitális tartalmat folyamatosan, meghatározott időtartamon keresztül kell szolgáltatni, vagy a digitális szolgáltatást folyamatosan, meghatározott időtartamon keresztül kell nyújtani, az eladó felel a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás minden olyan hibájáért, amely a teljes megállapodott időtartam alatt, de legalább a digitális elemeket tartalmazó dolog leszállításától számított két évig keletkezik vagy nyilvánul meg.

6.5 Használt dolog esetén a felek az eladó hibákért való felelősségének rövidebb időtartamában is megállapodhatnak, de az nem lehet rövidebb a dolog leszállításától számított egy évnél. Az eladó felel a dolog, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás helytelen összeszereléséből vagy üzembe helyezéséből eredő hibáért, ha:

6.5.1 az összeszerelés vagy az üzembe helyezés az adásvételi szerződés része volt, és azt az eladó vagy az ő felelősségére végezték el, vagy

6.5.2 a vevő által elvégzendő összeszerelést vagy üzembe helyezést a vevő az eladó vagy a digitális tartalom, illetve a digitális szolgáltatás szolgáltatója által biztosított összeszerelési vagy üzembe helyezési útmutató hiányosságai miatt helytelenül végezte el.

6.6 Az eladó nem felel a digitális elemeket tartalmazó dolog olyan hibájáért, amelyet kizárólag a 617. § (3) bekezdése szerinti frissítés telepítésének elmaradása okozott, ha a vevő a frissítést annak szolgáltatását követő megfelelő határidőn belül nem telepítette, és

6.6.1 az eladó tájékoztatta a vevőt a frissítés elérhetőségéről és telepítése elmaradásának következményeiről, és

6.6.2 a frissítés vevő általi telepítésének elmaradását vagy helytelen telepítését nem a biztosított telepítési útmutató hiányosságai okozták,

6.7 A hibákért való felelősségből eredő jogok

6.7.1 Ha az eladó felel az eladott dolog hibájáért, a vevőt az eladóval szemben megilleti a hiba kijavítással vagy kicseréléssel történő megszüntetéséhez való jog, a vételár megfelelő leszállításához való jog vagy az adásvételi szerződéstől való elállás joga

6.7.2 A vevő megtagadhatja a vételár vagy annak egy részének megfizetését mindaddig, amíg az eladó nem teljesíti a hibákért való felelősségből eredő kötelezettségeit, kivéve, ha a vevő a hiba bejelentésének időpontjában a vételár vagy annak egy része megfizetésével késedelemben van.

6.7.3 A vevő a vételárat az eladó kötelezettségeinek teljesítését követően indokolatlan késedelem nélkül megfizeti,

6.7.4 A hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítése nem zárja ki a vevő azon jogát, hogy a hiba által neki okozott kár megtérítését követelje

6.8 A hiba megszüntetése

6.8.1 A vevő jogosult megválasztani, hogy a hibát a dolog kicserélésével vagy kijavításával szüntessék meg. A vevő nem választhatja a hiba megszüntetésének olyan módját, amely lehetetlen, vagy amely a másik módhoz képest az eladónak aránytalan költségeket okozna, figyelembe véve valamennyi körülményt, különösen azt az értéket, amellyel a dolog hiba nélkül rendelkezne, a hiba súlyát, valamint azt, hogy a hiba megszüntetésének másik módja jelentős kényelmetlenséget okozna-e a vevőnek.

6.8.2 Az eladó megtagadhatja a hiba megszüntetését, ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem lehetséges, vagy ha azok valamennyi körülményre, ideértve a 6.8.1. pont második mondata szerinti körülményeket is, tekintettel aránytalan költségeket igényelnének. Az eladó a dolgot a hiba vevő általi bejelentését követő megfelelő határidőn belül (507. § (1) bekezdés) ingyenesen, saját költségén és a vevőnek jelentős kényelmetlenség okozása nélkül kijavítja vagy kicseréli, figyelembe véve a dolog jellegét és azt a célt, amelyre a vevő a dolgot igényelte.

6.8.3 A kijavítás vagy kicserélés céljából a vevő a dolgot átadja vagy az eladó, illetve az eladó által erre a célra kijelölt személy rendelkezésére bocsátja.

6.8.4 A dolog átvételének költségeit az eladó viseli.

6.8.5 Az eladó a kijavított dolgot vagy a csereként adott dolgot saját költségén ugyanolyan vagy hasonló módon juttatja el a vevőnek, ahogyan a vevő a hibás dolgot neki eljuttatta, hacsak a felek másként nem állapodnak meg.

6.8.6 Ha a vevő a dolgot nem veszi át attól a naptól számított hat hónapon belül, amelyen azt át kellett volna vennie, az eladó a dolgot értékesítheti.

6.8.7 Nagyobb értékű dolog esetén az eladó a tervezett értékesítésről előzetesen értesíti a vevőt, és a dolog átvételére megfelelő póthatáridőt biztosít számára.

6.8.8 Az eladó az értékesítést követően indokolatlan késedelem nélkül kifizeti a vevőnek a dolog értékesítéséből származó bevételt, a tárolására és értékesítésére ésszerűen felmerült költségek levonása után, feltéve, hogy a vevő a bevételből őt megillető részt az eladó által a dolog tervezett értékesítéséről szóló értesítésben megjelölt megfelelő határidőn belül igényli.

6.8.9 Az eladó a dolgot saját költségén megsemmisítheti, ha azt nem lehetett értékesíteni, vagy ha az értékesítésből várható bevétel még az eladónál a dolog tárolására ésszerűen felmerült költségeket és azokat a költségeket sem fedezné, amelyek az értékesítéshez szükségszerűen felmerülnének.

6.8.10 A hiba megszüntetésekor az eladó gondoskodik a dolog leszereléséről és a kijavított dolog vagy a csereként adott dolog felszereléséről, ha a kicserélés vagy a kijavítás olyan hibás dolog leszerelését igényli, amelyet a hiba megnyilvánulása előtt jellegének és rendeltetésének megfelelően felszereltek.

6.8.11 Az eladó és a vevő megállapodhat abban, hogy a dolog leszerelését, valamint a kijavított vagy csereként adott dolog felszerelését a vevő végzi el az eladó költségére és kockázatára.

6.8.12 Ha a hibát a dolog kicserélésével szüntetik meg, az eladó nem jogosult a dolog szokásos elhasználódásából eredő kár megtérítésére, sem a dolognak a kicserélés előtti szokásos használatáért járó díjra.

6.8.13 Az eladó a csereként adott dolog hibáiért a 619. § szerint felel.

6.9 A vételár leszállítása és a szerződéstől való elállás

6.10 A vevő az 517. § (1) bekezdése szerinti további megfelelő határidő biztosítása nélkül is jogosult a vételár megfelelő leszállítására, vagy elállhat az adásvételi szerződéstől, ha:

6.10.0.1 az eladó a dolgot sem nem javította ki, sem nem cserélte ki,

6.10.0.2 az eladó a dolgot nem a 623. § (4) és (6) bekezdésével összhangban javította ki vagy cserélte ki,

6.10.0.3 az eladó a 623. § (2) bekezdése alapján megtagadta a hiba megszüntetését,

6.10.0.4 a dolog a kijavítás vagy a kicserélés ellenére ugyanazzal a hibával rendelkezik,

6.10.0.5 a hiba olyan súlyos jellegű, hogy az a vételár azonnali leszállítását vagy az adásvételi szerződéstől való elállást indokolja, vagy

6.10.0.6 az eladó kijelentette, vagy a körülményekből egyértelmű, hogy a hibát nem szünteti meg megfelelő határidőn belül vagy a vevőnek jelentős kényelmetlenség okozása nélkül. A vevőnek a 6.10.1.4. és a 6.10.1.5. pont szerinti, a vételár leszállításához vagy az adásvételi szerződéstől való elálláshoz való jogának megítélésekor valamennyi körülményt figyelembe kell venni, különösen a dolog típusát és értékét, a hiba jellegét és súlyát, valamint azt, hogy objektíve elvárható-e a vevőtől, hogy bízzon az eladó hibaelhárítási képességében.

6.10.1 A vételár leszállításának arányosnak kell lennie az eladott dolog értéke és azon érték közötti különbséggel, amellyel a dolog hibátlan állapotban rendelkezne.

6.10.2 A vevő a 6.10. pont alapján nem állhat el az adásvételi szerződéstől, ha a vevő hozzájárult a hiba keletkezéséhez, vagy ha a hiba csekély jelentőségű. Annak bizonyítása, hogy a vevő hozzájárult a hiba keletkezéséhez, és hogy a hiba csekély jelentőségű, az eladót terheli.

6.10.3 Ha a szerződés több dolog megvásárlására vonatkozik, a vevő csak a hibás dolog tekintetében állhat el attól. A többi dolog tekintetében a vevő csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a vevőtől ésszerűen nem várható el, hogy a többi dolgot a hibás dolog nélkül meg kívánja tartani.

6.10.4 A szerződéstől vagy annak egy részétől való elállást követően a vevő a dolgot az eladó költségére visszajuttatja az eladónak. Az eladó gondoskodik az olyan dolog leszereléséről, amelyet

6.10.5 a hiba megnyilvánulása előtt jellegének és rendeltetésének megfelelően felszereltek. Ha az eladó a dolgot megfelelő határidőn belül nem szereli le, a vevő gondoskodhat a dolog leszereléséről és az eladónak történő eljuttatásáról az eladó költségére és kockázatára.

6.10.6 A szerződéstől való elállást követően az eladó a vételárat legkésőbb attól a naptól számított 14 napon belül visszatéríti a vevőnek, amelyen a dolgot visszajuttatták az eladónak, vagy amelyen a vevő igazolta, hogy a dolgot elküldte az eladónak; a kettő közül a korábbi az irányadó.

6.10.7 Az eladó a vételárat vagy a vételár leszállításának összegét ugyanazzal a fizetési móddal téríti vissza, illetve fizeti meg a vevőnek, amellyel a vevő a vételárat megfizette, kivéve, ha a vevő kifejezetten más fizetési módhoz járul hozzá. A fizetéssel kapcsolatos valamennyi költséget az eladó viseli.

6.10.8 Az eladó nem jogosult a dolog szokásos elhasználódásából eredő kár megtérítésére, sem a dolognak az adásvételi szerződéstől való elállás előtti szokásos használatáért járó díjra.

6.11 Az eladó költségeinek megtérítése:

6.11.1 Ha az eladó felelősségi körébe tartozó hiba az ügyleti lánc más szereplőjének cselekménye vagy mulasztása következménye, ideértve a digitális elemeket tartalmazó dologhoz tartozó frissítések szolgáltatásának elmaradását is, az eladó jogosult e személytől azoknak a költségeknek a megtérítésére, amelyek a hiba vevő általi bejelentése és a hibákért való felelősségből eredő, 621. § szerinti jogok érvényesítése következtében ésszerűen merültek fel.

6.12 Fogyasztói jótállás

6.12.1 A gyártó [617. § (1) bekezdés d) pont] vagy az eladó a vevőnek fogyasztói jótállást vállalhat, amellyel kötelezettséget vállal arra, hogy a hibákért való felelősségből eredő jogok terjedelmén túlmenően visszatéríti a vevőnek a vételárat, kicseréli vagy kijavítja az eladott dolgot, vagy gondoskodik annak karbantartásáról. A vevő jogosult a fogyasztói jótállást vállaló gyártótól vagy eladótól a fogyasztói jótállás szerinti teljesítést követelni a jótállási jegyben vagy az adásvételi szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően elérhető kapcsolódó reklámban meghatározott feltételek mellett.

6.12.2 Ha a gyártó a dolog tartósságára fogyasztói jótállást kínál, a vevőt a fogyasztói jótállás időtartama alatt megilletik a gyártóval szemben a hiba 623. § szerinti megszüntetéséhez való jogok, kivéve, ha a gyártó a tartóssági fogyasztói jótállásban kedvezőbb feltételeket biztosított.

6.12.3 A fogyasztói jótállást vállaló gyártó vagy eladó legkésőbb a dolog leszállításakor tartós adathordozón jótállási jegyet ad a vevőnek szlovák nyelven, vagy a fogyasztó hozzájárulásával más nyelven. A jótállási jegyben a fogyasztói jótállást vállaló gyártó vagy eladó világosan és érthetően feltünteti az 502. § (3) bekezdése szerinti adatokat, valamint azt a tájékoztatást, hogy a vevőt az eladóval szemben megilletik a hibákért való felelősségből eredő, 621. § szerinti jogok, amelyeket a fogyasztói jótállás nem érint.

6.12.4 A fogyasztói jótállást vállaló gyártó vagy eladó 6.12.3. pont szerinti kötelezettségének megsértése nem érinti a fogyasztói jótállás érvényességét.

6.12.5 Ha a kapcsolódó reklámban szereplő fogyasztói jótállási feltételek a vevő számára kedvezőbbek, mint a jótállási jegyben szereplő feltételek, a reklámban feltüntetett feltételek alkalmazandók. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a fogyasztói jótállást vállaló gyártó vagy eladó a vevővel kötött szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámot ugyanolyan vagy hasonló módon összhangba hozta a jótállási jeggyel, ahogyan a reklámot közzétették.

6.12.6 A termékek értékesítésekor a kereskedő felel azért, hogy a termék megfeleljen a fogyasztói adásvételi szerződésnek, azaz hogy az eladott dolog rendelkezzen a szerződés által megkövetelt, a kereskedő, a gyártó vagy annak képviselője által leírt, illetve az általuk folytatott reklám alapján elvárt minőségi és használati tulajdonságokkal, vagy az ilyen fajtájú dolog esetében szokásos minőségi és használati tulajdonságokkal, hogy megfeleljen a jogszabályok követelményeinek, a meghatározott megfelelő mennyiségben, méretben vagy súlyban legyen, és megfeleljen a kereskedő által a dolog használatára megjelölt célnak, vagy annak a célnak, amelyre a dolgot rendszerint használják.

6.12.7 Ha a dolognak olyan hibái vannak, amelyekről a kereskedő tud, a szerződés megkötése előtt köteles azokról a fogyasztót tájékoztatni.

6.12.8 Ha a termék a fogyasztó általi átvételkor hibás, az nem felel meg a fogyasztói adásvételi szerződésnek. A kereskedő a fogyasztóval szemben felel azokért a hibákért, amelyek a termék átvételét követően, a jótállási időn belül a fogyasztói adásvételi szerződésnek való meg nem felelésként nyilvánulnak meg. Ha a hiba a teljesítéstől számított hat hónapon belül nyilvánul meg, úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. Ez nem alkalmazandó, ha az ellenkezőjét bizonyítják, vagy ha ez a vélelem a dolog vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

6.12.9 Ilyen esetben a kereskedő a hibáért a jótállási idő feltételeinek vizsgálata nélkül felel.

6.12.10 A kereskedő nem felel a fogyasztói adásvételi szerződésnek való meg nem felelésért, ha:

6.12.10.1 a termék hibáját a fogyasztó maga okozta,

6.12.10.2 a fogyasztó a termék hibájáról annak átvétele előtt tudott,

6.12.10.3 a fogyasztó panasza ellentétes a termék jellegével (pl. szokásos elhasználódás vagy a termék szavatossági/minőségmegőrzési idejének lejárta), kivéve, ha bizonyítják, hogy a fogyasztói adásvételi szerződésnek való meg nem felelés áll fenn.

6.12.11 A kereskedő nem felel azokért a hibákért:

6.12.11.1 amelyek miatt a termék árából kedvezményt nyújtottak,

6.12.11.2 amelyek a jótállási idő alatt a termék elhasználódása, helytelen vagy túlzott használata következtében, vagy a termék élettartamának lejártát követően keletkeztek,

6.12.11.3 amelyek a terméken lévő védőplomba megsértésével függenek össze,

6.12.11.4 amelyeket a termékbe vagy annak részébe nem jogosult személy általi beavatkozás okozott.

7 A panaszok benyújtásának határidői

7.1 A kereskedő a nem élelmiszer jellegű termékek hibáiért a dolog fogyasztó általi átvételétől számított 24 hónapig felel, kivéve, ha a terméken, annak csomagolásán, az útmutatóban vagy a jótállási jegyen hosszabb időtartam szerepel. E hosszabb jótállás feltételeit és terjedelmét a kereskedő a jótállási jegyben határozza meg. Ha a gyártó termékeire 24 hónapnál hosszabb jótállási időt biztosít, a kereskedő ezt az időtartamot nem rövidítheti le, még akkor sem, ha az csak a dolog egy alkatrészére vonatkozik.

7.2 A kereskedő köteles a panaszt haladéktalanul, legkésőbb a panasz benyújtásának napjától számított 30 naptári napon belül elintézni, kivéve, ha külön jogszabály rövidebb határidőt ír elő.

7.3 A panasz benyújtásának napján a kereskedő írásos visszaigazolást ad ki a fogyasztónak (online benyújtott panasz esetén a benyújtásról szóló visszaigazolást a fogyasztó e-mail-címére küldjük meg) a panasz benyújtásáról (a hiba bejelentésének visszaigazolása), amelyben feltünteti a panasz benyújtásának dátumát, tartalmát, valamint a panasz elintézésének a fogyasztó által kért módját.

7.4 Használt dolog esetén a fogyasztó és a kereskedő rövidebb jótállási időben is megállapodhat, de az nem lehet rövidebb 12 hónapnál.

7.5 A kereskedő jótállási jegyet csak akkor állít ki, ha a fogyasztó azt kéri. A fogyasztó kérésére a kereskedő köteles jótállási jegyet kiállítani. Ha a dolog jellege lehetővé teszi, elegendő, ha a jótállási jegy helyett a kereskedő a fogyasztónak a termék vásárlását igazoló bizonylatot ad ki. A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy a panasz elintézéséhez elegendő a vásárlást igazoló bizonylat.

7.6 A kereskedő jótállási jegyet állít ki a saját termékeire biztosított, 12 hónapnál hosszabb jótállási idő esetén, valamint azokra az értékesített termékekre, amelyekhez a beszállító jótállási jegyet mellékelt. Jogszabály, annak végrehajtási rendelete, a felek megállapodása vagy a jótállásra kötelezett egyoldalú nyilatkozata meghatározhatja, mely esetekben áll fenn felelősség a teljesítést követő meghatározott vagy megállapodott időn belül keletkező hibákért.

7.7 A felek megállapodásával vagy a jótállásra kötelezett egyoldalú nyilatkozatával a hibákért való felelősség a jogszabályban meghatározottaknál szigorúbb elvek szerint is meghatározható.

7.8 A jótállásra kötelezett a jogosultnak írásos megerősítést ad ki a megállapodásról vagy az egyoldalú nyilatkozatról (a továbbiakban: "jótállási jegy"). A jótállási jegy tartalmazza a jótállásra kötelezett családi és utónevét, cégnevét vagy megnevezését, székhelyét vagy telephelyét, annak a dolognak az azonosítását, amelyre a jótállás vonatkozik, a jótállási feltételeket, valamint azt az eljárást, amelyet a jogosultnak a jótállás szerinti teljesítés elérése érdekében követnie kell. Ha a jótállási jegy nem tartalmazza az összes adatot, ez nem teszi a jótállást érvénytelenné.

7.9 A jótállás tartalma, terjedelme és feltételei alatt a következőket kell érteni:

7.9.1 a termék azon tulajdonságai, amelyekre hosszabb jótállási időt biztosítanak (ezek csak bizonyos kiválasztott tulajdonságok is lehetnek, nem feltétlenül a termék egésze),

7.9.2 milyen teljesítést nyújt a kereskedő (ha a biztosított jótállási időn belül hiba lép fel – meg lehet állapodni például abban, hogy a megfizetett vételárat minden esetben visszatérítik, vagy a terméket hibátlanra cserélik), milyen dokumentumokat kell a fogyasztónak bemutatnia az ilyen jótállásból eredő jogok érvényesítésekor, vagy

7.9.3 milyen egyéb feltételeket kell a fogyasztónak teljesítenie, pl. eredeti csomagolásban történő visszaküldés stb., hogy a biztosított jótállásból eredő jogait érvényesíthesse.

7.10 Ha a panaszt kijavítással intézik el, a jótállási idő meghosszabbodik a panasz benyújtásától addig a napig terjedő időtartammal, amelyen a fogyasztó a javítás befejezését követően köteles a terméket átvenni, akkor is, ha a fogyasztó ezt nem tette meg.

7.11 A kereskedő köteles a fogyasztónak igazolást kiadni arról, hogy a fogyasztó e jogát mikor érvényesítette, valamint a javítás elvégzéséről és annak időtartamáról.

7.12 Ha a panaszt a hibás terméknek hibátlan termékre történő kicserélésével intézik el, az új termékre az új dolog átvételének napjától, vagy attól a naptól, amelyen a fogyasztó a panasz elintézését követően köteles volt a dolgot átvenni, új jótállási idő kezdődik.

7.13 Ha a kereskedő felelősségi körébe tartozó hibás termékkel kapcsolatos panaszt a jótállási időn belül nem nyújtják be, a hibáért való felelősségből eredő jog megszűnik.

7.14 Ha a panasz elintézését követően a dolgot nem lehetett a fogyasztónak kézbesíteni (a küldemény át nem vett küldeményként visszaérkezett), és a fogyasztó a panasz elintézéséről szóló értesítést követően sem vette át, a kereskedő a következőképpen jár el:

7.14.1 a kereskedő felszólítást küld a fogyasztónak a dolog átvételére (e-mailben és ajánlott levélben), és ehhez megfelelő határidőt tűz ki (pl. a felszólítás kézbesítésétől számított 1 hónap); a fogyasztó kérésére a kereskedő a dolgot ismét elküldi,

7.14.2 ha a fogyasztó a dolgot e határidő lejártát követően sem veszi át, a kereskedő a dolgot értékesítheti, de legkorábban attól a naptól számított hat hónap elteltével, amelyen a fogyasztó köteles volt azt átvenni,

7.14.3 a dolog értékesítése esetén (javítást követő használt dolog esetén azt kedvezményesen kell értékesíteni, és rövidebb, de legalább 12 hónapos jótállási idő tüntethető fel rá; a kicserélt dolgok újként – teljes áron és teljes jótállással – értékesíthetők) nyilvántartást kell vezetni arról, hogy a dolgot milyen áron és mikor értékesítették,

7.14.4 ha a fogyasztó a dolog értékesítését követően jelentkezik, a kereskedő igazolja, hogy a fogyasztót felszólították a dolog átvételére, és kifizeti a fogyasztónak az értékesítésből befolyt összeget, a dolog tárolásával és értékesítésével kapcsolatban ésszerűen felmerült költségek levonásával.

7.15 Tárolási díjat nem számítunk fel.

7.16 Dolog megrendelésre történő elkészítésére irányuló fogyasztói szerződés – ha a dolog megrendelésre történő elkészítésére irányuló szerződés olyan fogyasztói szerződés, amelynek alapján a mű tárgya bármely ingó dolog, ideértve a digitális elemeket tartalmazó dolgot is (119a. § (1) bekezdés), a szerződésre a fogyasztói adásvételi szerződésre vonatkozó, 613–626. § szerinti rendelkezések alkalmazandók.

8 Panaszok használt és hibás termékek esetén

8.1 Használt vagy hibás dolgok értékesítésekor a kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy azok hibás vagy használt termékként egyértelműen meg legyenek jelölve.

8.2 A kereskedő köteles a fogyasztót a hiba jellegéről tájékoztatni – ezt az információt a dolog árcéduláján és csomagolásán fel kell tüntetni.

8.3 Az ilyen termékeket elkülönítve kell kihelyezni, és azokat a hibátlan termékektől elkülönítve értékesítik.

8.4 A terméket alacsonyabb áron kell értékesíteni, mint az azonos, de hibátlan terméket.

8.5 Használt és hibás dolgok esetén a kereskedő nem felel a használatukból vagy elhasználódásukból eredő hibákért.

8.6 A hiba miatt alacsonyabb áron értékesített dolgok esetén a kereskedő felel azokért a hibákért, amelyek az eladott dologban annak leszállításakor megvannak, és amelyek a dolog leszállításától számított két éven belül megnyilvánulnak, kivéve azt a hibát, amely miatt az alacsonyabb árban megállapodtak.

8.7 Használt dolgok (pl. bemutató darab) esetén a kereskedő felel azokért a hibákért, amelyek az eladott dologban annak leszállításakor megvannak, és amelyek a leszállítástól számított egy éven belül megnyilvánulnak.

9 Az eladott dolog leszállítása

9.1 Az eladó az eladott dolgot indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a szerződés megkötésének napjától számított 30 naptári napon belül szállítja le a vevőnek, hacsak a felek másként nem állapodtak meg.

9.2 A dolog abban a pillanatban minősül leszállítottnak, amikor azt a vevő vagy a vevő által megjelölt személy átveszi, vagy amikor az eladó azt a vevő által – az eladó által a vevőnek kínált szállítási lehetőségeken kívül – megbízott fuvarozónak átadja.

9.3 Ha a dolog az eladó általi összeszerelést vagy üzembe helyezést igényel, a dolog csak az összeszerelés vagy az üzembe helyezés befejezésével minősül leszállítottnak.

9.4 A termék átvételekor a fogyasztó köteles ellenőrizni:

9.4.1 hogy a leszállított termék megfelel-e a megrendelésnek,

9.4.2 hogy a terméket a megrendelésnek megfelelő mennyiségben szállították-e le,

9.4.3 hogy a termék vagy annak csomagolása nem sérült-e.

9.5 Ha a fogyasztónak olyan terméket kézbesítenek, amelyet nem rendelt meg, a fogyasztó jogosult a terméket nem átvenni, és a terméket kézbesítő személlyel a küldemény át nem vételéről jegyzőkönyvet felvenni.

9.6 Ha a csomagon vagy az abban lévő terméken sérülés nyomai láthatók, a vevő megtagadhatja a küldemény átvételét (azaz közli a futárral, hogy a sérülés miatt nem veszi át). A fuvarozóval kárjegyzőkönyvet kell felvenni. A vevő ezzel egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja az eladót a helyzetről (e-mailben vagy az e-shop kapcsolatfelvételi űrlapján keresztül).

9.7 A digitális elemeket tartalmazó dolog abban a pillanatban minősül leszállítottnak, amikor a vonatkozó digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást a vevő számára letöltésre és telepítésre hozzáférhetővé teszik, illetve a digitális tartalom meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatása vagy a digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos nyújtása esetén abban a pillanatban, amikor azt a vevő számára elkezdik hozzáférhetővé tenni.

9.8 Ha az eladó a dolgot nem szállítja le időben, a vevő az 517. § (1) bekezdése szerinti további megfelelő határidő biztosítása nélkül is elállhat a szerződéstől, ha

9.8.1 az eladó megtagadta a dolog leszállítását,

9.8.2 az időben történő szállítás a szerződéskötés összes körülményére tekintettel lényeges volt, vagy

9.8.3 a vevő a szerződés megkötése előtt tájékoztatta az eladót arról, hogy az időben történő szállítás lényeges.

9.9 A szerződéstől való elállást követően az eladó indokolatlan késedelem nélkül visszaad a vevőnek mindent, amit a szerződés alapján a vevőtől kapott.

9.10 Az eladott dolog tulajdonjoga, valamint a dolog véletlen megsemmisülésének, véletlen állapotromlásának és elvesztésének kockázata a szállítás pillanatában száll át a vevőre.

9.11 A kijavítás vagy kicserélés céljából a fogyasztó köteles a dolgot átadni vagy a kereskedő, illetve a kereskedő által erre a célra kijelölt személy rendelkezésére bocsátani.

9.12 Megalapozott panasz esetén a dolog átvételének, szállításának, kijavításának vagy kicserélésének költségeit a kereskedő viseli.

9.13 A fogyasztó jogosult a megalapozott panasz benyújtásával összefüggésben ésszerűen felmerült költségek megtérítésére, különösen a panasszal érintett terméknek a kereskedőhöz történő megküldésére fordított postaköltségre.

10 Alternatív vitarendezés

10.1 Az alternatív vitarendezés az alternatív vitarendezési szerv olyan eljárása, amelynek célja a felek, azaz a fogyasztó és a kereskedő közötti jogvita békés rendezése.

10.2 A fogyasztó a Kereskedővel fennálló jogvitáját alternatív vitarendezés útján is rendezheti,

10.2.1 a fogyasztó jogosult jogorvoslati kérelemmel a kereskedőhöz fordulni, ha a fogyasztó és a kereskedő között a hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítése során jogvita merül fel, vagy ha a fogyasztó úgy véli, hogy a kereskedő megsértette a fogyasztó egyéb jogait.

10.2.2 a kereskedő tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót a hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési szervekről, ha a 10.2.1. pont szerinti kérelmet elutasította.

10.2.3 a fogyasztó jogosult alternatív vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelmet (a továbbiakban: "kérelem") benyújtani az alternatív vitarendezési szervhez, ha a kereskedő a 10.2.1. pont szerinti kérelmet elutasította, vagy arra annak elküldésétől számított 30 napon belül nem válaszolt.

10.3 A fogyasztó a kérelmet a hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési szervhez nyújtja be; ez nem érinti a bírósághoz fordulás lehetőségét.

10.4 A kérelemnek tartalmaznia kell:

10.4.1 a fogyasztó családi és utónevét, kézbesítési címét, e-mail-címét és – ha van – telefonos elérhetőségét,

10.4.2 az eladó pontos azonosítását,

10.4.3 a döntő tények teljes és érthető leírását,

10.4.4 annak megjelölését, hogy a fogyasztó mit kíván elérni,

10.4.5 azt a dátumot, amelyen a fogyasztó jogorvoslati kérelemmel a kereskedőhöz fordult, valamint azt az információt, hogy a jogvitának közvetlenül a kereskedővel történő rendezésére irányuló kísérlet sikertelen volt,

10.4.6 nyilatkozatot arról, hogy ugyanazt a kérelmet nem küldték meg más alternatív vitarendezési szervnek, hogy az ügyben bíróság vagy választottbíróság nem döntött, hogy az ügyben közvetítői megállapodást nem kötöttek, és hogy az ügyben alternatív vitarendezést nem szüntettek meg a 20. § (1) bekezdés a)–e) vagy g) pontja szerinti módon

10.5 A fogyasztó a kérelemhez csatolja a jogvita tárgyára vonatkozó, a kérelemben előadott tényeket igazoló dokumentumokat. A hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítéséből eredő jogvita esetén a fogyasztó már a kérelemben kifejezheti hozzájárulását ahhoz, hogy a 15. § (7) bekezdése szerint szakmailag hozzáértő személy állásfoglalását szerezzék be.

10.6 A kérelem papíralapon, elektronikus formában vagy szóban, jegyzőkönyvbe mondva nyújtható be, hacsak az alternatív vitarendezési szerv alternatív vitarendezési szabályai másként nem rendelkeznek. A kérelem benyújtásához a fogyasztó felhasználhat egy űrlapot, amelynek mintája a minisztérium és valamennyi alternatív vitarendezési szerv weboldalán elérhető.

10.7 Ha a kérelem nem tartalmazza a megjelölt adatokat, vagy ha nem csatolták az elbírálásához szükséges dokumentumokat, az alternatív vitarendezési szerv haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a kérelem hiányosságairól és azok pótlásának módjáról, és felhívja a fogyasztót, hogy a hiányos vagy érthetetlen kérelmet legalább 15 napos határidőn belül egészítse ki. Az alternatív vitarendezési szerv egyidejűleg figyelmezteti a fogyasztót a kérelem meghatározott határidőn belüli kiegészítése elmulasztásának következményeire. Az alternatív vitarendezési szerv az első mondat szerinti eljárást nem alkalmazza, ha a kérelem elutasításának a 13. § (2) bekezdése szerinti okai állnak fenn. Ha a fogyasztó a 12. § (6) bekezdése szerinti felhívás ellenére a kérelmet a meghatározott határidőn belül nem egészíti ki, és az alternatív vitarendezés e hiányosság miatt nem folytatható, az alternatív vitarendezési szerv a kérelmet elutasítja.

10.8 Az alternatív vitarendezési szerv akkor is elutasítja a kérelmet, ha

10.8.1 nem rendelkezik hatáskörrel a jogvita rendezésére, vagy a jogvita olyan típusú, amelyet a jogosult jogi személy nem vett fel a jegyzékbe,

10.8.2 abban az ügyben, amelyre a kérelem vonatkozik, korábban más alternatív vitarendezési szerv előtt alternatív vitarendezést indítottak, az ügyben bíróság vagy választottbíróság már döntött, az ügyben közvetítői megállapodást kötöttek, vagy az ügyben az alternatív vitarendezést a 20. § (1) bekezdés a)–e) vagy g) pontja szerint megszüntették

10.8.3 a kérelem megalapozatlan,

10.8.4 a kérelem rosszhiszemű (zaklató jellegű)

10.8.5 a kérelem névtelen,

10.8.6 kérte a minisztériumtól a jegyzékből való törlését.

10.9 A 10.8.3. pont szerinti megalapozatlan kérelem különösen az a kérelem, amelyből a kérelem és a csatolt dokumentumok alapos értékelését követően egyértelmű, hogy a fogyasztó nem jogainak és jogilag védett érdekeinek védelmét kéri, az ugyanabban az ügyben ismételten benyújtott olyan kérelem, amely alternatív vitarendezés tárgya vagy tárgya volt, és amely nem tartalmaz új tényeket, vagy ha a fogyasztó az alternatív vitarendezés megkezdése előtt kijelenti, hogy az alternatív vitarendezéshez már nem fűződik érdeke.

10.10 A 10.8.4. pont szerinti rosszhiszemű kérelem az az ismételt beadvány, amelyet az alternatív vitarendezési szerv már legalább kétszer elutasított, és amely nem tartalmaz olyan új tényeket, amelyek a kérelem elutasításától eltérő eljárást indokolnának.

10.11 Hacsak az alternatív vitarendezési szabályok másként nem rendelkeznek, az alternatív vitarendezési szerv akkor is elutasíthatja a kérelmet, ha

10.11.1 a fogyasztó a kérelmet több mint egy évvel azt a napot követően nyújtja be, amelyen

10.11.1.1 a kereskedő a fogyasztó jogorvoslati kérelmére adott elutasító válaszát kézbesítette, vagy

10.11.1.2 eredménytelenül eltelt az a 30 napos határidő, amely attól a naptól számít, amelyen a fogyasztó a kereskedőnek olyan jogorvoslati kérelmet küldött, amelyre a kereskedő nem válaszolt,

10.11.2 a fogyasztó igazolhatóan nem kísérelte meg a jogvitát a kérelem benyújtása előtt a kereskedővel folytatott kommunikáció útján rendezni,

10.11.3 a jogvita számszerűsíthető értéke nem haladja meg a 20 EUR-t,

10.11.4 már foglalkozott azzal az üggyel, amelyre a kérelem vonatkozik, és a fogyasztót beadványának elintézéséről tájékoztatták, a kérelem nem tartalmaz új tényeket, és az alternatív vitarendezés valamennyi körülményre tekintettel nyilvánvalóan eredménytelen lenne,

10.11.5 valamennyi körülményre tekintettel egyértelmű, hogy az alternatív vitarendezés csak aránytalan erőfeszítéssel lenne lefolytatható.

10.12 Az alternatív vitarendezési szerv a kérelem elutasításáról – az elutasítás okának megjelölésével – legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított három héten belül értesíti a fogyasztót; ez nem vonatkozik a névtelen kérelemre.

10.13 Felhívás az alternatív vitarendezés megindításáért járó díj megfizetésére:

10.13.1 A teljes kérelem kézhezvételét követően, és miután megállapította, hogy a kérelem elutasításának a 13. § (2) bekezdése szerinti oka nem áll fenn, vagy ha a kérelmet a 13. § (5) bekezdése alapján nem utasítja el, az alternatív vitarendezési szerv írásban felhívja a fogyasztót az alternatív vitarendezés megindításáért járó díj megfizetésére, ha az alternatív vitarendezési szerv a fogyasztótól díjat számít fel.

10.13.2 Az alternatív vitarendezési szerv a kérelmet félreteszi, ha a fogyasztó az alternatív vitarendezés megindításáért járó díjat nem fizeti meg az alternatív vitarendezési szerv által a 10.13.1. pont szerinti felhívásban meghatározott határidőn belül, amely nem lehet rövidebb a felhívás kézbesítésének napjától számított 15 napnál.

10.14 A jogvitában részt vevő felek kötelesek együttműködni az alternatív vitarendezési szervvel, és megadni számára az alternatív vitarendezés gyors és hatékony lefolytatásához szükséges segítséget.

10.15 Az alternatív vitarendezési szerv által meghatározott, a kézbesítéstől számított legalább 15 napos határidőn belül a kereskedő köteles benyújtani:

10.15.1 a kérelemben előadott tényekre vonatkozó nyilatkozatát,

10.15.2 az alternatív vitarendezési szerv kérésére a jogvita tárgyára vonatkozó, rendelkezésére álló magyarázatot, nyilatkozatot vagy dokumentumokat.

10.16 Az alternatív vitarendezés során az alternatív vitarendezési szerv harmadik személy közreműködését is kérheti, ha annak nyilatkozata az alternatív vitarendezés menete vagy kimenetele szempontjából jelentős lehet;

10.17 Indokolt esetekben az alternatív vitarendezési szerv a kereskedő vagy az általa közreműködésre felkért harmadik személy kérésére a 10.15. pont szerinti határidőt meghosszabbíthatja, de legfeljebb 30 nappal.

10.18 Ha a kereskedő nem működik együtt az alternatív vitarendezési szervvel, és a felügyeleti hatóság a 27. § (2) bekezdése alapján szankciót szab ki vele szemben, az alternatív vitarendezési szerv jogosult a kereskedő cégnevét és székhelyét vagy telephelyét weboldalán legfeljebb 90 napig közzétenni.

10.19 A hibákért való felelősséggel kapcsolatos jogvitában az alternatív vitarendezési szerv javasolhatja a jogvitában részt vevő feleknek, hogy a jogvita ténybeli kérdéseiről szakmailag hozzáértő személy állásfoglalását szerezzék be.

10.20 A jogvitában részt vevő felek hozzájárulásával az alternatív vitarendezési szerv szakmailag hozzáértő személyt jelölhet ki, ha a felek nem állapodtak meg konkrét személyben. A választás során az alternatív vitarendezési szerv figyelembe veszi a költséghatékonyságot, valamint a személy szakmai hozzáértését és függetlenségét.

10.21 A szakmailag hozzáértő személy állásfoglalása beszerzésének költségeit a kereskedő viseli, hacsak a jogvitában részt vevő felek kifejezetten másként nem állapodtak meg. Ha a szakmailag hozzáértő személy állásfoglalása annak a félnek kedvez, amely a beszerzés költségeit megfizette, e fél jogosult e költségeknek a jogvitában részt vevő másik féltől történő megtérítésére.

10.22 Az alternatív vitarendezés megszüntetésekor az alternatív vitarendezési szerv figyelembe veszi, ha a jogvitában részt vevő bármelyik fél indokolatlanul megtagadta a szakmailag hozzáértő személy állásfoglalásának beszerzését.

10.23 Az alternatív vitarendezési szerv az alternatív vitarendezést a szükséges időre felfüggesztheti, ha

10.23.1 tudomása van arról, hogy a kereskedő abban az ügyben, amelyre az alternatív vitarendezés vonatkozik, külön jogszabály szerinti önkéntes intézkedésre irányuló javaslatot készít elő vagy nyújtott be,

10.23.2 tudomása van arról, hogy abban az ügyben, amelyre az alternatív vitarendezés vonatkozik, a fogyasztóvédelem területén fennálló kötelezettségek megsértésével kapcsolatos felügyeleti vagy hatósági eljárás folyik, amelynek eredménye hozzájárulhat a jogvita békés rendezéséhez.

10.24 Az alternatív vitarendezési szerv az alternatív vitarendezést úgy függeszti fel, hogy a jogvitában részt vevő feleknek írásos értesítést küld az alternatív vitarendezés felfüggesztéséről.

10.25 Az alternatív vitarendezési szerv az alternatív vitarendezést haladéktalanul folytatja, miután a felfüggesztés oka megszűnt, miután az alternatív vitarendezés folytatása szempontjából jelentős új tényről tudomást szerzett, vagy a jogvitában részt vevő fél kérésére. Az alternatív vitarendezési szerv az alternatív vitarendezés folytatásáról legkésőbb a felfüggesztés befejezését követően a jogvitában részt vevő féllel szemben tett első cselekményével egyidejűleg írásban értesíti a feleket.

10.26 Az alternatív vitarendezés feltételeiről további információkat a fogyasztó a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről és egyes törvények módosításáról szóló, módosított 391/2015 Z. z. sz. törvényében (www.slov-lex.sk), valamint az alternatív vitarendezési szerv weboldalán talál.

10.27 A hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési szerv a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (Slovenská obchodná inšpekcia, Bajkalská 21/A, P. O. BOX 29, 827 99 Bratislava, https://www.soi.sk/alternativne-riesenie-spotrebitelskych-sporov), vagy a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma által vezetett, az alternatív vitarendezési szervek jegyzékébe felvett más jogosult jogi személy (https://www.mhsr.sk/obchod/ochrana-spotrebitela/alternativne-riesenie-spotrebitelskych-sporov-1/zoznam-subjektov-alternativneho-riesenia-spotrebitelskych-sporov-1); a fogyasztó jogosult megválasztani, hogy e szervek közül melyikhez fordul. Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező fogyasztó határon átnyúló jogvita esetén saját országának Európai Fogyasztói Központjához (ECC-Net) is fordulhat.

10.28 Az alternatív vitarendezés feltételeiről a fogyasztó itt talál információkat: https://www.soi.sk/alternativne-riesenie-spotrebitelskych-sporov

11 Záró rendelkezések

11.1 Egyetlen jogszabályi rendelkezés sem írja elő az eladó számára, hogy a panasz elintézésének időtartama alatt a fogyasztónak csereterméket biztosítson.

11.2 Egyetlen jogszabály sem írja elő a vevő számára, hogy az eredeti csomagolást megőrizze, vagy hibás termékkel kapcsolatos panasz benyújtásakor bemutassa, és egyetlen jogszabály sem jogosítja fel az eladót arra, hogy a panasz benyújtásakor a vevőtől az eredeti csomagolás bemutatását követelje.

11.3 Egyes termékcsoportok kezelése azonban rendkívüli gondosságot igényel, mivel csomagolás nélkül ütés, nedvesség, megdöntés, egymásra rakás, mozgatás stb. következtében megsérülhetnek. Erről az eladónak a vevőt előzetesen írásban tájékoztatnia kell, pl. a jótállási jegyben, az adásvételi szerződésben stb. A kereskedő köteles a panasszal érintett terméket eredeti csomagolás nélkül is panaszkezelési eljárásra átvenni.

11.4 A termék lényeges tulajdonságait a terméknél tüntetjük fel, vagy azokról a kereskedő közvetlenül tájékoztatja a fogyasztót.

11.5 A dolog hibája alatt a dolog olyan tulajdonságának hiányát kell érteni, amelyet egy bizonyos típusú és korú dolog esetében általában feltételeznek, és amelynek következtében a dolog használhatósága lényegesen csökken. Nem tekinthető hibának, ha a dolog természetéből adódik, hogy élettartama (működése) rövidebb használati időre korlátozódik (például zseblámpaelem). Ebben az esetben a jótállás biztosítja, hogy a vevő a dolgot a jótállási idő alatt bármikor használhassa, de csak a dolog természetéből vagy a műszaki szabványból eredő, illetve a dolgon élettartamként (működési időként) feltüntetett ideig. Az élettartam korlátozására vonatkozó információnak – kivéve, ha az általánosan ismert tulajdonság – a vevő számára hozzáférhetőnek kell lennie, pl. műszaki szabványra való hivatkozással, az eladott dolgon történő feltüntetéssel stb.

11.6 A kereskedő nyilvántartást vezet a benyújtott panaszokról és azok elintézésének dokumentációjáról, és azt a panasz elintézésének napjától számított legalább 3 évig megőrzi. A panaszok nyilvántartása ellenőrzési célból a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság rendelkezésére áll.

11.7 A jelen Panaszkezelési szabályzatban nem szabályozott jogviszonyokra a fogyasztóvédelemről és egyes törvények módosításáról szóló 108/2024 Z. z. sz. törvény, a szabálysértésekről szóló, módosított 372/1990 Zb. sz. törvény, az elektronikus kereskedelemről és a belső piac fogyasztóvédelmi ügyekben történő állami ellenőrzéséről és egyes törvények módosításáról szóló 128/2002 Z. z. sz. törvény módosításáról szóló, módosított 22/2004 Z. z. sz. törvény, valamint a módosított 40/1964 Zb. sz. törvény, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései irányadók.

11.8 A felügyeleti hatóság neve és címe: Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (Slovenská obchodná inšpekcia), Pozsonyi kerületi felügyelőség (Inšpektorát SOI pre Bratislavský kraj), Bajkalská 21/A, P. O. BOX No. 5, 820 07 Bratislava, Szlovák Köztársaság, Felügyeleti osztály, tel. +421 2 58 27 21 04, www.soi.sk

11.9 Jelen Panaszkezelési szabályzat a www.moissury.com weboldalon történő közzétételének napjától érvényes és hatályos.

B. RÉSZ – PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT (B2B)

A fogyasztóvédelemről és egyes törvények módosításáról szóló 108/2024 Z. z. sz. törvény, valamint az 513/1991 Zb. sz. törvény, a Kereskedelmi Törvénykönyv alapján, vállalkozók és a cégjegyzékbe bejegyzett személyek, iparengedély vagy más engedély alapján vállalkozó személyek, valamint mezőgazdasági termeléssel foglalkozó és külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett személyek számára,

12 A kereskedő elérhetőségei:

12.1 Cégnév: Moissury, s. r. o.

12.2 Székhely: Maková ulica 7, Rovinka, 900 41, Szlovák Köztársaság

12.3 Cégazonosító szám (IČO): 551 28 696

12.4 E-mail: info@moissury.com

12.5 Telefon: +421 911 415 363

13 Egyes fogalmak meghatározása

13.1 Kereskedő az a személy, aki az adásvételi szerződéssel, az abból eredő kötelezettséggel vagy a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében jár el, ideértve a nevében vagy javára eljáró más személy útján történő eljárást is.

13.2 Vevő a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, az iparengedély vagy más engedély alapján vállalkozó személy, illetve a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó és külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett személy,

13.3 Termék minden ingó dolog; terméknek minősül a korlátozott mennyiségben vagy meghatározott mennyiségben értékesítésre kínált villamos energia, víz vagy gáz, továbbá az a tárgyi adathordozó is, amely kizárólag digitális tartalom hordozójaként szolgál, különösen CD, DVD, USB-kulcs és memóriakártya,

13.4 Szolgáltatás minden olyan tevékenység vagy teljesítés, amelyet a vevőnek kínálnak vagy nyújtanak, ideértve a digitális szolgáltatást és a külön jogszabályok által szabályozott, szakmai kamarák vagy más közigazgatási szervek – például a fogyasztóvédelmi felügyeleti hatóságok – felügyelete vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységeket is,

13.5 Áru a termék, a szolgáltatás, a digitális tartalom, az ingatlan, a nem korlátozott mennyiségben vagy nem meghatározott mennyiségben értékesítésre kínált villamos energia, víz vagy gáz, a hőenergia, valamint a jogok és kötelezettségek,

13.6 Online piactér üzemeltetője az a személy, aki online piacteret üzemeltet és bocsát a fogyasztók rendelkezésére, ideértve a nevében vagy javára eljáró más személy útján történő eljárást is,

13.7 Tartós adathordozó minden olyan eszköz, amely lehetővé teszi a vevő vagy a kereskedő számára a neki címzett információk olyan módon történő tárolását, hogy azok az információ céljának megfelelő ideig hozzáférhetők legyenek, és a tárolt információk változatlan formában megjeleníthetők és a jövőben felhasználhatók legyenek, különösen a papír, az e-mail, az USB-kulcs, a CD, a DVD, a memóriakártya és a számítógép merevlemeze,

13.8 Eladási ár:

13.8.1 az áru egy egységére vagy meghatározott mennyiségére vonatkozó, általános forgalmi adót és minden egyéb adót tartalmazó végső ár,

13.8.2 határozatlan időre kötött szerződés vagy havi elszámolási időszakkal rendelkező előfizetéses szerződés esetén a havi összes költség,

13.8.3 határozatlan időre kötött szerződés vagy nem havi elszámolási időszakkal rendelkező előfizetéses szerződés esetén az elszámolási időszakra eső összes költség,

13.9 Egységár a termék egy kilogrammjára, literére, méterére, négyzetméterére, köbméterére vagy a termékek értékesítése során gyakran és szokásosan használt más mennyiségi egységére vonatkozó, általános forgalmi adót és egyéb adókat tartalmazó végső ár,

13.10 Kimérésre értékesített termék az a termék, amely nincs előre csomagolva, és amelyet a vevő jelenlétében mérnek vagy mérlegelnek ki,

13.11 Kereskedelmi gyakorlat a kereskedő olyan magatartása, mulasztása, eljárása vagy kijelentése, illetve kereskedelmi kommunikációja, ideértve a reklámot és a marketinget is, amely közvetlenül kapcsolódik az áru vevő részére történő népszerűsítéséhez, kínálásához, értékesítéséhez, szállításához vagy nyújtásához,

13.12 Szakmai gondosság az a különleges szakértelem és gondosság, amely a kereskedőtől a vevővel szemben ésszerűen elvárható, és amely megfelel a kereskedő tevékenységi területén alkalmazott tisztességes piaci gyakorlatnak vagy a jóhiszeműség általános elvének,

14 A termékhibákból eredő igények

14.1 Ha a megvásárolt terméken hiba jelentkezik, a vevő jogosult a hibát az adásvételi szerződésnek való meg nem felelés miatt panasz útján érvényesíteni. A panasz megfelelő elbírálásához a panasszal érintett terméknek tisztának, hiánytalannak és a higiéniai előírásoknak vagy a higiénia általános elveinek megfelelőnek kell lennie (fizikailag sértetlen, természeti katasztrófa által nem károsított).

14.2 A hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítésekor a vevő köteles bemutatni a vásárlást igazoló bizonylatot, vagy más, kétséget kizáró módon igazolni, hogy a terméket a kereskedőtől vásárolta.

14.3 A vevő továbbá köteles bemutatni az eredeti jótállási jegyet, ha a jogszabályban meghatározott jótállás terjedelmét meghaladó jótállásból eredő jogot érvényesít.

14.4 A vevő köteles a termékkel együtt átadni az eladott termék tartozékait is, és olyan termék esetén, amelynek használata során a vásárló személyes fiókot hozott létre vagy jelszót állított be, a vevő köteles eltávolítani az eszköz tartalmához való hozzáférés jelszavas korlátozását, egyidejűleg az ilyen fiókot megszüntetni, és az érintett eszközt eredeti állapotába visszaállítani,

14.5 Együttműködni a jogosult munkatársakkal a panaszbejelentő lap kitöltésében, és aláírásával kifejezni egyetértését annak tartalmával és a személyes adatok kezelésével.

14.6 A termék használata során a vevő köteles az általánosan ismert szabályokon túlmenően betartani a jótállási jegyben vagy a használati útmutatóban meghatározott használati feltételeket, a terméket természetes élettartamának megfelelően használni és ápolni, továbbá ha a termék plombával van ellátva, a plombát nem sértheti meg.

14.7 Ha a hibás termék szállítása a szerződés lényeges megszegésének minősül (a Kereskedelmi Törvénykönyv 345. § (2) bekezdése), a vevő:

14.7.1 követelheti a hibák megszüntetését a hibás termék helyett csereáru szállításával, a hiányzó áru leszállításával, valamint követelheti a jogi hibák megszüntetését,

14.7.2 követelheti a hibák megszüntetését a termék kijavításával, ha a hibák kijavíthatók,

14.7.3 követelheti a vételár megfelelő leszállítását, vagy

14.7.4 elállhat a szerződéstől.

14.8 Az igények közötti választás joga csak akkor illeti meg a vevőt, ha azt az eladóval a hibák időben történő bejelentésében vagy az ilyen bejelentést követően indokolatlan késedelem nélkül közli. A vevő az érvényesített igényt az eladó hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg. Ha azonban kiderül, hogy a termék hibái kijavíthatatlanok, vagy kijavításuk aránytalan költségekkel járna, a vevő csereáru szállítását követelheti, ha ezt az eladótól indokolatlan késedelem nélkül azt követően kéri, hogy az eladó e tényről értesítette. Ha az eladó a termék hibáit megfelelő póthatáridőn belül nem szünteti meg, vagy annak lejárta előtt bejelenti, hogy a hibákat nem szünteti meg, a vevő elállhat a szerződéstől, vagy a vételár megfelelő leszállítását követelheti.

14.9 Ha a vevő az igény megválasztását a megjelölt határidőn belül nem közli, a vevőt a termékhibákból eredően ugyanazok az igények illetik meg, mint a szerződés nem lényeges megszegése esetén.

14.10 A fenti igényeken túlmenően a vevő kártérítésre és – ha abban megállapodtak – kötbérre is jogosult.

14.11 Ha a hibás termék szállítása a szerződés nem lényeges megszegésének minősül, a vevő követelheti a hiányzó áru leszállítását és a termék egyéb hibáinak megszüntetését, vagy a vételár leszállítását.

14.12 Amíg a vevő nem érvényesíti a vételár leszállítására irányuló igényét, vagy nem áll el a szerződéstől, az eladó köteles a hiányzó árut leszállítani és a termék jogi hibáit megszüntetni. Az egyéb hibákat az eladó választása szerint a termék kijavításával vagy csereáru szállításával köteles megszüntetni; a hibák megszüntetésének választott módja azonban nem okozhat a vevőnek aránytalan költségeket.

14.13 Ha a vevő a termék hibáinak megszüntetését követeli, a hibák megszüntetésére az eladónak biztosítandó megfelelő póthatáridő lejárta előtt a termékhibákból eredő más igényt nem érvényesíthet, kivéve a kártérítésre és a kötbérre irányuló igényt, hacsak az eladó nem értesíti a vevőt arról, hogy kötelezettségeit e határidőn belül nem teljesíti.

14.14 Amíg a vevő nem tűz ki határidőt, vagy nem érvényesíti a vételár leszállítására irányuló igényét, az eladó értesítheti a vevőt arról, hogy a hibákat meghatározott határidőn belül megszünteti. Ha a vevő ezen értesítés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül nem közli az eladóval, hogy azzal nem ért egyet, ez az értesítés a határidő kitűzésének joghatásával bír.

14.15 Ha az eladó a termék hibáit a határidőn belül nem szünteti meg, a vevő a vételár leszállítására irányuló igényt érvényesíthet, vagy elállhat a szerződéstől, ha a szerződéstől való elállási szándékát a határidő kitűzésekor vagy a szerződéstől való elállás előtti megfelelő időn belül közölte az eladóval. A vevő a választott igényt az eladó hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg.

14.16 Csereáru szállításakor az eladó jogosult követelni, hogy a vevő a kicserélendő terméket az eladó költségére abban az állapotban juttassa vissza neki, amelyben azt leszállították.

14.17 A vételár leszállítására irányuló igény megfelel annak a különbségnek, amely a termék hibátlan állapotban fennálló értéke és a hibásan leszállított termék értéke között áll fenn; az értékek meghatározásánál az az időpont az irányadó, amikor a szerződésszerű teljesítésnek meg kellett volna történnie.

14.18 A vevő az eladónak fizetendő vételárat a leszállítás összegével csökkentheti; ha a vételárat már megfizették, a vevő a leszállítás összegéig annak visszatérítését követelheti a szerződésben megállapodott kamattal együtt.

14.19 Ha a hibát nem jelentették be időben (a Kereskedelmi Törvénykönyv 428. § (1) bekezdése és 435. § (1) bekezdése), a vevő a hibákból eredő jogokat csak az eladó hozzájárulásával érvényesítheti, illetve a leszállításhoz való jogát csak az eladó hozzájárulásával használhatja fel az eladó követelésével szembeni beszámításra. E korlátozás nem alkalmazandó, ha az eladó a termék szállításakor tudott a hibákról; jogi hibák esetén a 435. § (1) bekezdésében meghatározott határidő az irányadó.

14.20 A hibák megszüntetéséig a vevő nem köteles megfizetni a vételárnak azt a részét, amely a hibák meg nem szüntetése esetén a leszállítására irányuló igényének felelne meg.

14.21 A termékhibákból eredő igények nem érintik a kártérítésre vagy a kötbérre irányuló igényt. Az a vevő, aki a vételár leszállítására jogosulttá vált, nem jogosult annak az elmaradt haszonnak a megtérítésére, amely a termék azon tulajdonságának hiánya miatt keletkezett, amelyre a leszállítás vonatkozik.

14.22 Az a kielégítés, amely a Kereskedelmi Törvénykönyv 436. és 437. §-a szerinti, termékhibákból eredő bármely igény érvényesítésével elérhető, más jogcímen érvényesített igénnyel nem érhető el.

14.23 A vevő nem állhat el a szerződéstől, ha a hibákat nem jelentette be időben az eladónak.

14.24 A szerződéstől való elállás joghatásai nem állnak be, illetve megszűnnek, ha a vevő a terméket nem tudja abban az állapotban visszaadni, amelyben azt kapta.

14.25 E rendelkezés azonban nem alkalmazandó,

14.25.1 ha a terméknek az ott megjelölt állapotban történő visszaadásának lehetetlenségét nem a vevő cselekménye vagy mulasztása okozta, vagy

14.25.2 ha a termék állapotának megváltozása a termék hibáinak feltárására megfelelően elvégzett vizsgálat következtében következett be.

14.26 A rendelkezés szintén nem alkalmazandó, ha a vevő a hibák feltárása előtt a terméket vagy annak egy részét eladta, vagy a terméket egészben vagy részben elhasználta, vagy azt szokásos használata során megváltoztatta. Ebben az esetben a vevő köteles az el nem adott vagy el nem használt terméket, illetve a megváltoztatott terméket visszaadni, és az eladónak a termék ilyen használatából származó előnye mértékéig megtérítést nyújtani.

15 A panasz benyújtásának helye

15.1 A vevő a panaszt a kereskedőnek a 12.1. cikkben megjelölt székhelyén nyújtja be.

15.2 Ha a jótállási jegy a javítás elvégzésére kijelölt vállalkozást tüntet fel, amely a társaság telephelyén vagy a vevőhöz közelebb eső helyen található, és a vevő nem kíván elállni az adásvételi szerződéstől és a vételár visszatérítését kérni, a vevő a javításhoz való jogát a javítás elvégzésére kijelölt vállalkozásnál érvényesíti. Ezzel a vevő a jótállásból eredő jogát érvényesítette.

15.3 A hibákért való felelősségből eredő jogok érvényesítéséhez (panaszhoz) minden esetben elegendő a vásárlást igazoló bizonylat (pl. a számla). A vásárlást igazoló bizonylat bemutatása a panasz céljára akkor is elegendő, ha jótállási jegyet állítottak ki, de a vevő azt elvesztette. Ilyen esetben a panaszt el kell fogadni, és a termékre 12 hónapos jótállás vonatkozik, de nem hosszabb, még akkor sem, ha az elveszett jótállási jegyben ilyen hosszabb jótállási idő szerepelhetett.

16 A termékek hibái

16.1 Ha a kereskedő megszegi a Kereskedelmi Törvénykönyv 420. §-ában meghatározott kötelezettségeit, a termék hibás. A termék hibájának minősül a szerződésben meghatározottól eltérő termék szállítása, valamint a termék használatához szükséges dokumentumok hibái is.

16.2 Ha a fuvarokmányból, a termék átadásáról szóló okmányból vagy az eladó nyilatkozatából az következik, hogy az eladó kisebb mennyiségű terméket vagy a terméknek csak egy részét szállítja, a termékhibákra vonatkozó rendelkezések a hiányzó termékre nem alkalmazandók.

16.3 Ha a szerződés alapján a termék előállításához a vevő által átadott dolgokat használtak fel, az eladó nem felel a termék azon hibáiért, amelyeket e dolgok felhasználása okozott, ha az eladó szakmai gondosság mellett sem ismerhette fel e dolgoknak a termék előállítására való alkalmatlanságát, vagy arra a vevő figyelmét felhívta, de a vevő ragaszkodott azok felhasználásához.

16.4 Az eladó nem felel a termék azon hibáiért, amelyekről a vevő a szerződés megkötésekor tudott, vagy a szerződéskötés körülményeire tekintettel tudnia kellett, kivéve, ha a hibák olyan tulajdonságokra vonatkoznak, amelyekkel a terméknek a szerződés szerint rendelkeznie kellett.

16.5 Az eladó felel azért a hibáért, amely a terméknek abban az időpontban megvan, amikor a termék sérülésének kockázata átszáll a vevőre, akkor is, ha a hiba csak ezt követően nyilvánul meg. Az eladónak a minőségi jótállásból eredő kötelezettségeit ez nem érinti.

16.6 Az eladó szintén felel minden olyan hibáért, amely a 16.5. pontban megjelölt időpontot követően keletkezik, ha azt kötelezettségeinek megszegése okozza.

16.7 Ha az eladó a vevő hozzájárulásával a terméket a szállításra kitűzött időpont előtt szállítja le, ezen időpontig leszállíthatja a leszállított termék hiányzó részét vagy hiányzó mennyiségét, vagy a hibásan leszállított termék helyett csereárut szállíthat, vagy kijavíthatja a leszállított termék hibáit, feltéve, hogy e jog gyakorlása a vevőnek nem okoz indokolatlan kényelmetlenséget vagy indokolatlan költségeket. A vevő kártérítéshez való joga azonban fennmarad.

16.8 A vevő köteles a terméket a termék sérülése kockázatának átszállását követően a lehető leghamarabb, a termék jellegére tekintettel megvizsgálni.

16.9 Ha a szerződés a termék eladó általi feladását írja elő, a vizsgálat elhalasztható addig, amíg a terméket a rendeltetési helyre el nem szállítják. Ha azonban a terméket szállítás közben más rendeltetési helyre irányítják át, vagy a vevő azt továbbküldi anélkül, hogy a vevőnek a termék jellegének megfelelő, ésszerű lehetősége lett volna annak megvizsgálására, és az eladó a szerződés megkötésekor tudott vagy tudnia kellett az ilyen átirányítás vagy továbbküldés lehetőségéről, a vizsgálat elhalasztható addig, amíg a terméket az új rendeltetési helyre el nem szállítják.

16.10 Ha a vevő a terméket a termék sérülése kockázatának átszállásakor nem vizsgálja meg, vagy nem gondoskodik annak megvizsgálásáról, az ilyen vizsgálat során felismerhető hibákból eredő igényeket csak akkor érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy a termék e hibákkal már a termék sérülése kockázatának átszállásakor rendelkezett.

16.11 A vevőnek a termékhibákból eredő jogát bírósági eljárásban nem lehet megítélni, ha a vevő a termék hibáit nem jelenti be az eladónak indokolatlan késedelem nélkül azt követően, hogy

16.11.1 a vevő a hibákat felfedezte,

16.11.2 a vevőnek szakmai gondosság mellett a hibákat a 427. § (1) és (2) bekezdése szerint köteles elvégezni vizsgálat során fel kellett volna fedeznie, vagy

16.11.3 a hibákat szakmai gondosság mellett később lehetett volna felfedezni, de legkésőbb a termék szállításától, illetve adott esetben a terméknek a szerződésben meghatározott rendeltetési helyre érkezésétől számított két éven belül. A minőségi jótállás alá tartozó hibák esetében e határidő helyett a jótállási idő alkalmazandó.

17 Minőségi jótállás

17.1 A termék minőségére vállalt jótállással a kereskedő írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a leszállított termék meghatározott ideig alkalmas lesz a megállapodott, ennek hiányában a szokásos célra történő használatra, vagy hogy megőrzi a megállapodott, ennek hiányában a szokásos tulajdonságait.

17.2 Panasz esetén a termékvásárlásra vonatkozó szokásos szerződéses jótállás 12 hónap (kivéve, ha az adott termékre vonatkozó gyártói jótállási jegyből eltérő jótállási idő következik);

17.3 A jótállási kötelezettség vállalása a szerződésből vagy az eladó nyilatkozatából, különösen jótállási jegy formájában, eredhet. A jótállási idő tartamának, illetve a leszállított termék eltarthatósági vagy felhasználhatósági idejének a termék csomagolásán történő feltüntetése szintén e kötelezettség vállalásának joghatásával bír. Ha a szerződésben vagy az eladó jótállási nyilatkozatában eltérő jótállási idő szerepel, az az irányadó.

17.4 Hacsak a szerződés vagy a jótállási nyilatkozat tartalma másként nem rendelkezik, a jótállási idő a termék szállításának napján kezdődik. Ha az eladó köteles a terméket feladni, a jótállási idő a terméknek a rendeltetési helyre érkezése napjától kezdődik. A jótállási idő nem telik azon időtartam alatt, amely alatt a vevő a terméket az eladó felelősségi körébe tartozó hibák miatt nem tudja használni.

17.5 Az eladónak a minőségi jótállás alá tartozó hibákért való felelőssége nem áll fenn, ha e hibákat a termék sérülése kockázatának átszállását követően külső események okozták, és azokat nem az eladó vagy azok a személyek okozták, akik útján az eladó kötelezettségét teljesítette.

17.6 A jótállás alá tartozó termékhibákra a Kereskedelmi Törvénykönyv 426–428. §-ának és 436–441. §-ának rendelkezései is alkalmazandók.

18 A panaszok benyújtásának határidői

18.1 A vevő vállalja, hogy a terméket átvételkor haladéktalanul szemrevételezéssel ellenőrzi. A vevő jogosult a terméket nem átvenni, ha azon vagy annak csomagolásán a szállítás által nyilvánvalóan okozott látható mechanikai sérülés van, vagy ha a termék hiányos. Ilyen esetben a vevő minden esetben köteles a terméket kézbesítő szállítási vállalat munkatársával kár-/panaszjegyzőkönyvet felvenni, és a küldemény átvételét megtagadni.

18.2 A kereskedő köteles a panaszt haladéktalanul, legkésőbb a panasz benyújtásának napjától számított 30 napon belül elintézni, kivéve, ha külön jogszabály rövidebb határidőt ír elő.

18.3 A panasz benyújtásának napján a kereskedő írásos visszaigazolást ad ki a vevőnek (online benyújtott panasz esetén a benyújtásról szóló visszaigazolást a vevő e-mail-címére küldjük meg) a panasz benyújtásáról (a hiba bejelentésének visszaigazolása), amelyben feltünteti a panasz benyújtásának dátumát, tartalmát, valamint a panasz elintézésének a vevő által kért módját.

18.4 A termékhibákból eredő, a módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 436. §-a és azt követő szakaszai szerinti igények érvényesítésekor (azaz a hibák csere- vagy hiányzó termék szállításával, javítható hibák esetén a termék kijavításával történő megszüntetéséhez, megfelelő árleszállításhoz vagy a megrendeléstől való elálláshoz való jog) a vevő a panasszal érintett hiánytalan terméket a számla másolatával együtt megküldi vagy eljuttatja a kereskedőnek. E rendelkezés nem vonatkozik a nem tárgyi adathordozón szolgáltatott elektronikus tartalomra.

18.5 A kereskedő nem felel a termék mechanikai sérüléséből, a termék nem megfelelő körülmények között (különösen vegyileg agresszív, poros vagy nedves környezetben, erős mágneses térben stb.) történő üzemeltetéséből, a terméknek nem jogosult személy (nem jogosult szerviz) általi megbontásából, illetve természeti katasztrófából vagy helytelen tápfeszültségből eredő hibákért. A kereskedő hasonlóképpen nem felel az elektronikus tartalom hibáiért; ilyen esetben az elektronikus tartalom hibáiért az elektronikus tartalom gyártója/a felhasználási jogok szolgáltatója felel.

18.6 E hosszabb jótállás feltételeit és terjedelmét a kereskedő a jótállási jegyben határozza meg. Ha a gyártó termékeire 12 hónapnál hosszabb jótállási időt biztosít, a kereskedő ezt az időtartamot nem rövidítheti le, még akkor sem, ha az csak a dolog egy alkatrészére vonatkozik.

18.7 Használt dolog esetén a vevő és a kereskedő rövidebb jótállási időben is megállapodhat, de az nem lehet rövidebb 12 hónapnál.

18.8 A kereskedő jótállási jegyet csak akkor állít ki, ha a vevő azt kéri. A vevő kérésére a kereskedő köteles jótállási jegyet kiállítani. Ha a dolog jellege lehetővé teszi, elegendő, ha a jótállási jegy helyett a kereskedő a vevőnek a termék vásárlását igazoló bizonylatot ad ki. A vevőt tájékoztatni kell arról, hogy a panasz elintézéséhez elegendő a vásárlást igazoló bizonylat.

18.9 A kereskedő jótállási jegyet állít ki a saját termékeire biztosított, 12 hónapnál hosszabb jótállási idő esetén, valamint azokra az értékesített termékekre, amelyekhez a beszállító jótállási jegyet mellékelt. Jogszabály, annak végrehajtási rendelete, a felek megállapodása vagy a jótállásra kötelezett egyoldalú nyilatkozata meghatározhatja, mely esetekben áll fenn felelősség a teljesítést követő meghatározott vagy megállapodott időn belül keletkező hibákért.

18.10 A felek megállapodásával vagy a jótállásra kötelezett egyoldalú nyilatkozatával a hibákért való felelősség a jogszabályban meghatározottaknál szigorúbb elvek szerint is meghatározható.

18.11 A jótállásra kötelezett a jogosultnak írásos megerősítést ad ki a megállapodásról vagy az egyoldalú nyilatkozatról (a továbbiakban: "jótállási jegy"). A jótállási jegy tartalmazza a jótállásra kötelezett családi és utónevét, cégnevét vagy megnevezését, székhelyét vagy telephelyét, annak a dolognak az azonosítását, amelyre a jótállás vonatkozik, a jótállási feltételeket, valamint azt az eljárást, amelyet a jogosultnak a jótállás szerinti teljesítés elérése érdekében követnie kell. Ha a jótállási jegy nem tartalmazza az összes adatot, ez nem teszi a jótállást érvénytelenné.

18.12 A jótállás tartalma, terjedelme és feltételei alatt a következőket kell érteni:

18.12.1 a termék azon tulajdonságai, amelyekre hosszabb jótállási időt biztosítanak (ezek csak bizonyos kiválasztott tulajdonságok is lehetnek, nem feltétlenül a termék egésze),

18.12.2 milyen teljesítést nyújt a kereskedő (ha a biztosított jótállási időn belül hiba lép fel – meg lehet állapodni például abban, hogy a megfizetett vételárat minden esetben visszatérítik, vagy a terméket hibátlanra cserélik), milyen dokumentumokat kell a vevőnek bemutatnia az ilyen jótállásból eredő jogok érvényesítésekor, vagy

18.12.3 milyen egyéb feltételeket kell a vevőnek teljesítenie, pl. eredeti csomagolásban történő visszaküldés stb., hogy a biztosított jótállásból eredő jogait érvényesíthesse.

18.13 Ha a panaszt kijavítással intézik el, a jótállási idő meghosszabbodik a panasz benyújtásától addig a napig terjedő időtartammal, amelyen a vevő a javítás befejezését követően köteles a terméket átvenni, akkor is, ha a vevő ezt nem tette meg.

18.14 A kereskedő köteles a vevőnek igazolást kiadni arról, hogy a vevő e jogát mikor érvényesítette, valamint a javítás elvégzéséről és annak időtartamáról.

18.15 Ha a panaszt a hibás terméknek hibátlan termékre történő kicserélésével intézik el, az új termékre az új dolog átvételének napjától, vagy attól a naptól, amelyen a vevő a panasz elintézését követően köteles volt a dolgot átvenni, új jótállási idő kezdődik.

18.16 Ha a kereskedő felelősségi körébe tartozó hibás termékkel kapcsolatos panaszt a jótállási időn belül nem nyújtják be, a hibáért való felelősségből eredő jog megszűnik.

18.17 Ha a panasz elintézését követően a dolgot nem lehetett a vevőnek kézbesíteni (a küldemény át nem vett küldeményként visszaérkezett), és a vevő a panasz elintézéséről szóló értesítést követően sem vette át, a kereskedő a következőképpen jár el:

18.17.1 a kereskedő felszólítást küld a vevőnek a dolog átvételére (e-mailben és ajánlott levélben), és ehhez megfelelő határidőt tűz ki (pl. a felszólítás kézbesítésétől számított 1 hónap); a vevő kérésére a kereskedő a dolgot ismét elküldi,

18.17.2 ha a vevő a dolgot e határidő lejártát követően sem veszi át, a kereskedő a dolgot értékesítheti, de legkorábban attól a naptól számított hat hónap elteltével, amelyen a vevő köteles volt azt átvenni,

18.17.3 a dolog értékesítése esetén (javítást követő használt dolog esetén azt kedvezményesen kell értékesíteni, és rövidebb, de legalább 12 hónapos jótállási idő tüntethető fel rá; a kicserélt dolgok újként – teljes áron és teljes jótállással – értékesíthetők) nyilvántartást kell vezetni arról, hogy a dolgot milyen áron és mikor értékesítették,

18.17.4 ha a vevő a dolog értékesítését követően jelentkezik, a kereskedő igazolja, hogy a vevőt felszólították a dolog átvételére, és kifizeti a vevőnek az értékesítésből befolyt összeget, a dolog tárolásával és értékesítésével kapcsolatban ésszerűen felmerült költségek levonásával.

18.18 Tárolási díjat nem számítunk fel.

19 Panaszok használt és hibás termékek esetén

19.1 Használt vagy hibás dolgok értékesítésekor a kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy azok hibás vagy használt termékként egyértelműen meg legyenek jelölve. A kereskedő köteles a vevőt a hiba jellegéről tájékoztatni – ezt az információt a dolog árcéduláján és csomagolásán fel kell tüntetni.

19.2 Az ilyen termékeket elkülönítve kell kihelyezni, és azokat a hibátlan termékektől elkülönítve értékesítik.

19.3 A terméket alacsonyabb áron kell értékesíteni, mint az azonos, de hibátlan terméket.

19.4 Használt és hibás dolgok esetén a kereskedő nem felel a használatukból vagy elhasználódásukból eredő hibákért. Alacsonyabb áron értékesített dolgok esetén a kereskedő nem felel azért a hibáért, amely miatt az alacsonyabb árban megállapodtak.

20 A termékek szállítása

20.1 Ha a kereskedő a szerződés alapján nem köteles a terméket meghatározott helyen leszállítani, a termék szállítása annak a vevőhöz történő fuvarozás céljából az első fuvarozónak történő átadásával valósul meg, ha a szerződés a termék eladó általi feladását írja elő. Az eladó lehetővé teszi a vevő számára, hogy a fuvarozási szerződésből eredő jogokat a fuvarozóval szemben érvényesítse, kivéve, ha a vevőt e jogok a fuvarozási szerződés alapján megilletik.

20.2 Ha a szerződés nem tartalmaz rendelkezést a termék kereskedő általi feladásáról, és a termék a szerződésben egyedileg meghatározott, vagy fajta szerint meghatározott, de meghatározott készletekből kell leszállítani vagy elő kell állítani, és a felek a szerződés megkötésekor tudták, hol található vagy hol fogják előállítani, a szállítás akkor valósul meg, amikor a vevő számára lehetővé teszik, hogy ezen a helyen a termékkel rendelkezzen.

20.3 Ha a termék szállítása annak feladásával valósul meg, és a fuvarozónak átadott termék nincs egyértelműen és kellően a vevőnek szóló küldeményként megjelölve, a szállítás joghatásai csak akkor állnak be, ha a kereskedő a termék feladásáról indokolatlan késedelem nélkül értesíti a vevőt, és az értesítésben a feladott terméket közelebbről meghatározza. Ha a kereskedő ezt nem teszi meg, a szállítás csak akkor valósul meg, amikor a fuvarozó a terméket a vevőnek átadja.

20.4 A kereskedő köteles a terméket leszállítani:

20.4.1 a szerződésben meghatározott vagy a szerződésben meghatározott módon megállapított napon,

20.4.2 a szerződésben meghatározott vagy a szerződésben meghatározott módon megállapított időszak alatt bármikor, kivéve, ha a szerződésből vagy a szerződésnek az eladó által a szerződés megkötésekor ismert céljából az következik, hogy a szállítás időpontját ezen időszakon belül a vevő határozza meg.

20.5 Hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, az a határidő, amelyen belül a terméket le kell szállítani, a szerződés megkötésének napján kezdődik. Ha azonban a szerződés alapján a vevőnek a termék szállítása előtt bizonyos kötelezettségeket kell teljesítenie (pl. a termék előállításához szükséges rajzokat benyújtani, a vételárat vagy annak egy részét megfizetni, vagy annak megfizetését biztosítani), ez a határidő csak e kötelezettség teljesítésének napján kezdődik.

20.6 Ha a kereskedő a terméket a meghatározott időpont előtt szállítja le, a vevő jogosult a terméket átvenni vagy visszautasítani.

20.7 Hacsak a kereskedelmi szokásokból vagy a felek között kialakult korábbi gyakorlatból más nem következik, a teljesítés időpontjának a szerződésben történő meghatározása céljából a következő kifejezések jelentése:

20.7.1 "az időszak elején" – az időszak első 10 napja,

20.7.2 "a hónap közepén" – a hónap 10. napjától a 20. napjáig,

20.7.3 "a negyedév közepén" – a negyedév második hónapja,

20.7.4 "az időszak végén" – az időszak utolsó 10 napja,

20.7.5 "azonnal" – élelmiszerek és nyersanyagok esetén két napon belül, gépipari termékek esetén 10 napon belül, egyéb termékek esetén öt napon belül.

20.8 Ha a termék szállításának időpontjában nem állapodtak meg, a kereskedő köteles a terméket a vevő felhívása nélkül, a termék jellegére és a szállítás helyére tekintettel megfelelő határidőn belül leszállítani.

21 Záró rendelkezés

21.1 Egyetlen jogszabályi rendelkezés sem írja elő a kereskedő számára, hogy a panasz elintézésének időtartama alatt a vevőnek csereterméket biztosítson.

21.2 Egyetlen jogszabály sem írja elő a vevő számára, hogy az eredeti csomagolást megőrizze, vagy hibás termékkel kapcsolatos panasz benyújtásakor bemutassa, és egyetlen jogszabály sem jogosítja fel az eladót arra, hogy a panasz benyújtásakor a vevőtől az eredeti csomagolás bemutatását követelje. Egyes termékcsoportok kezelése azonban rendkívüli gondosságot igényel, mivel csomagolás nélkül ütés, nedvesség, megdöntés, egymásra rakás, mozgatás stb. következtében megsérülhetnek. Erről az eladónak a vevőt előzetesen írásban tájékoztatnia kell, pl. a jótállási jegyben, az adásvételi szerződésben stb. A kereskedő köteles a panasszal érintett terméket eredeti csomagolás nélkül is panaszkezelési eljárásra átvenni.

21.3 A termék lényeges tulajdonságait a terméknél tüntetjük fel, vagy azokról a kereskedő közvetlenül tájékoztatja a vevőt.

21.4 A dolog hibája alatt a dolog olyan tulajdonságának hiányát kell érteni, amelyet egy bizonyos típusú és korú dolog esetében általában feltételeznek, és amelynek következtében a dolog használhatósága lényegesen csökken. Nem tekinthető hibának, ha a dolog természetéből adódik, hogy élettartama (működése) rövidebb használati időre korlátozódik (például zseblámpaelem). Ebben az esetben a jótállás biztosítja, hogy a vevő a dolgot a jótállási idő alatt bármikor használhassa, de csak a dolog természetéből vagy a műszaki szabványból eredő, illetve a dolgon élettartamként (működési időként) feltüntetett ideig. Az élettartam korlátozására vonatkozó információnak – kivéve, ha az általánosan ismert tulajdonság – a vevő számára hozzáférhetőnek kell lennie, pl. műszaki szabványra való hivatkozással, az eladott dolgon történő feltüntetéssel stb.

21.5 A Panaszkezelési szabályzatban nem szabályozott jogviszonyokra a fogyasztóvédelemről és egyes törvények módosításáról szóló 108/2024 Z. z. sz. törvény, a szabálysértésekről szóló, módosított 372/1990 Zb. sz. törvény, valamint az 513/1991 Zb. sz. törvény, a Kereskedelmi Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései irányadók.

21.6 Két gazdálkodó szervezet közötti jogviszonyokra a Kereskedelmi Törvénykönyv rendelkezései irányadók, és azok nem tartoznak az SOI hatáskörébe. Az SOI a belső piacon a fogyasztók (természetes személyek) védelmével kapcsolatos ügyekben jogosult ellenőrzést végezni.

21.7 Jelen Panaszkezelési szabályzat a www.moissury.com weboldalon történő közzétételének napjától érvényes és hatályos.

2. számú melléklet – Panaszbejelentő lap

Grafický návrh vytvořil a nakódoval Shoptak.cz